Az utóbbi időben minden arról szólt nálunk, hogy milyen rossz állapotban lévő használt autókat találtunk, no, meg arról, mennyire kell vigyázni az útszéli szervizekkel. Kicsit háttérbe is szorult az Anyukám is érteni fogja rovatunk eredeti küldetése, vagyis, hogy az autózással kapcsolatos fogalmakat közérthető formában tisztázzuk.

Ma a járművek stabilitásával foglalkozunk egy kicsit. Több aspektusból vizsgáljuk a dolgot, de a mindenekelőtt tisztázzuk a legfontosabb tudnivalót.

Stabilitás, de melyik irányban

Azzal kezdjük, hogy szétválasztjuk a hosszirányú és a keresztirányú stabilitást. Hosszirányban a stabilitást elsősorban a hátrabillenés és a kerekek kipörgése veszélyeztetni. Itt nincsen nehéz dolgunk ha vissza szeretnénk nyerni az „egyensúlyt” egyszerűen elengedjük a gázpedált és mindkét tényezőt ki is küszöböltük.

A keresztirányú stabilitás sokkal fontosabb. Ez a fogalom azt takarja, hogy oldalirányban ne törhessen ki a jármű, vagy járműszerelvény. Az oldalirányú stabilitást a legnagyobb veszély kanyarban (ívmenetben) veszélyezteti, de ide tartozik egyébként a borulás és döntött úton való közlekedés is. Az Anyukám is érteni fogja rovat egyik első cikke volt 2014-ben az ABS működésének rövid magyarázata. Ott kapott helyet a tapadási kör fogalmának bevezetése.

A jobb állapotú gumiabroncsot hátra!

Egyszer és mindenkorra oldjunk fel egy sokak által rosszul tudott dolgot. Sokan – tévesen –azt vallják, hogy ha van két pár, eltérő kopottsági szintű gumink, akkor ezek közül a jobb állapotúakat kell az első tengelyre felszerelni, mert fékezéskor az első kerekek szerepe a nagyobb. Nos, a mondat második fele igaz, de a jármű stabilitását a hátsó kerekek adják. Ezért a jobb abroncsokat mindenképpen hátra kell felszerelni, így segítve azt, hogy az oldaltartás minél nagyobb legyen.

Ha ugyanis a jármű hátsó kerekei a menetirányhoz képest oldalra kimozdulnak, akkor a kocsi farolni kezd és sofőr legyen a talpán, aki képes lesz ”megfogni”.  Az alábbi aquaplaning jelenségeket tartalmazó gyűjtemény első darabja igazán figyelemre méltó. (Valaha ezt külön videóban láttam, de most egyszerűen nem találom.)

A jelentben azt látjuk, hogy a heves eső áztatta úton a furgon után érkező kocsi fékez, majd hátsó kerekei oldalra mozdulnak. (A tapadás drasztikus csökkenését az aquaplaning ()vízenfutás) jelenség okozza.) Tehát az oldalirányú stabilitásért mindig a hátsó tengely gumijai felelnek jobban.

Hogy jön ide a rakodás?

Alapvetően a járművek menet közbeni stabilitását az adja, hogy az autó haladás irányára ellentétes vége legyen stabil. Na, ez így elég kacifántos, de a lényeg előremenetben a hátsó, hátramenetben az első kerekek játszzák a főszerepet. (Elsőkerék hajtású kocsival ki próbált már gyorsítani kanyarodás közben? – na, ugye.) Amikor nagyobb súlyt pakolunk a kocsi hátsó csomagtartójába, akkor gyakorlatilag megnöveljük a kerekeket az úttestre nyomó erőt, amivel növekszik a stabilitás is. De mi a helyet a pótkocsikkal, utánfutókkal?

Lássuk az animfiget!

A modell lényege, hogy a futószalag mozgása szimulálja a járműszerelvény futását az úton. A piros színű kis súly jelenti a rakományt. A demonstráció azzal indul, hogy a helyesen rakott szerelvényt kézzel kimozdítják egyensúlyi (illetve stabilitási) helyzetéből, amire az úgy reagál, hogy kb. két kilengés után újra egyenesen fut. Hogy a bemutató még hatásosabb legyen, egy még erősebb kimozdítást is mutat a teszter és az eredmény ugyanaz.

Ezután a piros súlyt a vontatmány hátsó részére teszi át és megismétli a műveletet, de látványosan sokkal kisebb erővel mozdítja meg a szerelvényt, amire az egyre jobban kígyózik és ha nem fogja meg a srác, valószínűleg megy az egész a levesbe.

A demó lényege, hogy az oldalstabilitást mennyire befolyásolja a rakomány elosztása. Jól látható az is, hogy a második részben a kocsi hátsó kerekei elpattanak az „úttestről”, vagyis nincs erő (súly), ami odaszorítaná azt.

E rövid szösszenet célja az, hogy a modellezésben látható módon senki se rámoljon utánfutóra, mert a való életben nem fog senki odanyúlni, hogy megfogja az autónkat… Muszáj még hozzátenni, hogy (ahogyan a modellen is érzékelhető) ez a modell a nagy sebességek mellett tapasztalható jelenségek megfigyelésére szolgált, talán nem véletlen, hogy a pótkocsik vontatók számára a KRESZ még autópályán is csupán 80 km/h-át engedélyez a járműszerelvények számára! (KRESZ 26. § (1) b.)