A lánchajtás előnyei

A lánchajtás sokáig egyértelműen az élettartama miatt volt előnyösebb a szíjhajtásokkal szemben. Ez az előny lassan elapadt, hiszen a szíjhajtások élettartama nagy növekedést mutatott az elmúlt 5-10 évben, és nem ritka az élettartamra szóló vezérműszíj-hajtás. A lánchajtás megmaradt előnye egyelőre a szélessége: jelenleg mintegy fele olyan széles egy vezérműlánc, mint egy szíj, így a motor hossza csökkenthető, ráadásul a lánchajtás jóval védettebb a külső behatásokkal szemben, mint a szíj.

A hagyományos lánchajtás hátrányai

A hagyományos láncok sajnos hajlamosak a kopásra, de annál is inkább a nyúlásra. A láncfeszítők egy bizonyos nyúláson túl már tudnak kompenzálni, a lánckerekek pedig nagymértékben kopnak a megnövekedett osztás miatt, amit a láncszemek közötti távolság növekedése idéz elő. A lánckerék kopása és a szíj nyúlása kapcsán fellépő csökkenés a feszítőerőben hangos csattogást okoz, ami könnyen észrevehető. A csattogó lánc könnyen átugorhat, elrontva a vezérlést, ami főleg a dízelmotorok esetén veszélyes, hiszen a szelepek összeérhetnek a dugattyúkkal.

Az átugrás másik oka lehet az olajos feszítőelemben lassan felépülő nyomás. Ennek egyik forrása lehet a megnyúlt szíj miatti nagy feszítőelmozdulás, a másik gyakori problémaforrás pedig a nem megfelelő viszkozitási indexű motorolaj használata.

A láncos konstrukciók behúzatása sem jó ötlet, hiszen az olajnyomás felépülése egy indítózás során a fordulatszám növekedésével arányosan nő, míg egy behúzatáskor a hirtelen (indítózási fordulatszámnál nagyobb fordulatszámra és hirtelen rántással) felpörgő motor esetén a lánc átugorhat mire a feszítő nyomás felépül.

Végzetes konstrukció

A lánchajtást, mivel minden esetben a motor élettartamára tervezték, gyakran a motor és a váltómű közé helyezték el. A BMW és az Audi is előrukkolt ilyen megoldással. Mivel a lendkerék előtt kellett lennie a lánchajtásnak, ezért a lánckerék a főtengelybe van munkálva.

Ha a lánc méretezése megfelelő, és a feszítők is rendben vannak, akkor ezt a szerkezetet nem is kell megbontani. Viszont nem mindig sikerült tökéletesen a tervezés és/vagy a kivitelezés. A BMW-nek például láncnyúlási problémája volt az N47, N47DK0, N47S motorokkal, melyeknél a főtengelybe munkált szíjtárcsák is megsérültek. A javítás során nem csak a vezérlést, hanem a főtengelyt és a főtengely-csapágyakat is cserélni kellett. Bizonyos Audi modelleknél pedig a feszítő hibája miatt kellett vezérlést bontani. A művelet időigénye modelltől függően akár 20 óra felett is lehet a kihajtó oldali vezérlés-elrendezés miatt.

A fogasláncban rejlő lehetőséget

Áttörést hozhat a lánchajtás területén a fogasláncok alkalmazása, mivel a nyúlásproblémákat kiküszöböli, a DLC (Diamond Like Carbon) – bevonatnak köszönhetően pedig a kopásproblémák is elkerülhetők. Az Opelnek is voltak gondjai a hagyományos láncokkal, így nem csoda, hogy 2015-ben a Frankfurti Autószalonon már fogasláncos vezérléssel rukkoltak elő szinte mindegyik motorcsalád esetében.

Talán azt is mondhatjuk, hogy a fogaslánc lehet a „fémes” vezérlések megmentője.