Opel

Meseautótól a Merkurig 19. rész: Az Opel története Magyarországon I. rész

2018.10.26.

A német Opel a Mercedes mellett a másik német autómárka, amelyik több, mint 100 éve van jelen a hazai piacon.

 

Az Opel Németországban a XIX. század végétől gyárt automobilokat. Idén éppen 120 éve vették át Friedrich Lutzmann konstrukcióját, majd ennek sikertelenségét követően a francia Darracq autóit árusították, illetve szerelték össze. Dacára annak, hogy ekkor még nem volt magyar képviselet, a Pesti Hírlapban már 1907-ben megjelent olyan apróhirdetés, amely Opel-Darracq gépkocsit kínált eladásra. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban is található egy ilyen korai automobil, amelynek története az 1920-as évektől ismert.

Ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban őrzik azt az 1902-es Opel Darracq gépkocsit, amely 1935-ben részt vett a Budapest-Siófok Veterán Túraúton. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / N2434

Az Opel hazai debütálása Reiman Gyulához, a hazai autókereskedelem kimagasló alakjához köthető, akiről néhány éve közöltünk portrécikket. Reiman 1908. szeptemberében V. kerület Bálvány utca 12 (ma Október 6. utca) alatti székhellyel hozta létre az Helios Automobilforgalmi Vállalatot, amelybe hamarosan több tőkéstárs is beszállt. A Helios a francia Renault, a német Opel és az amerikai Overland képviseletét vállalta el. E három márkához hamarosan a szintén német Büssing kisteherautók kapcsolódtak.

Az Opel 1909-ben megnyerte a Henrik porosz herceg nevét viselő több országon átívelő túrautat, amelynek végállomása abban az évben éppen a történelmi Magyarország területén volt. Ez is hozzájárult a márka hazai ismertségéhez.

A lendületesen fejlődő Helios vállalat 1911-től Hazai Automobil Rt néven folytatta tovább működését. Két évvel később az Andrássy út 8 szám alatt megnyitották díszes bemutatótermüket. Ekkor Reiman már külön utakon járt, s magával vitte a Renault és az Overland képviseleti jogát is.

Seitz Gusztáv az 1913-as Tátra-Adria Túrautat hibapont nélkül fejezte be. Forrás: Peter Seitz

Az Andrássy úti bemutatóteremben így az Opel és az Austro-Daimler termékei kaptak helyet. 1913-ben a Királyi Magyar Automobil Club által rendezett Tátra-Adria túraúton mindkét márka kitűnően teljesített. Sajnos ebből az időszakból még nem áll rendelkezésünkre pontos kimutatás a hazai Opel-állományról, mindenesetre 1913-ban az Önkéntes Mentőegyesület egy Kölber-féle karosszériával ellátott Opel alvázas röntgen-járművel gyarapította állományát.

A Kölber-karosszériás Opel röntgen-jármű. Forrás: Smidt Múzeum

Ekkor a Hazai Automobil Rt már az Aréna út 50 (ma Dózsa György út) berendezett egy jól felszerelt javítóműhelyt, amelyet az akkoriban újdonságnak számító központi fűtéssel is elláttak.

Az első világháború után a képviselet joga az 1918-ban eredetileg gépjármű garazsírozásra és fuvarozásra alakult Király Automobil Rt tulajdonába került, amelynek alapítói között találjuk Steinitz Ernőt, aki később az Alfa Romeot mutatta be a hazai közönségnek. A Király Rt megtartotta az Andrássy úti bemutatótermet. Ekkoriban alig néhány Opel közlekedett a hazai utakon: 1923. nyarán 67, míg egy évvel később is csak 94 darab Opelt regisztrált a hivatalos nyilvántartás - a listavezető a Fiat volt 285 ill. 381 darabbal.

A márka hazai karrierjében 1926. telén következett be fordulat: a Király Rt-től a Velox Automobilkereskedelmi Rt-hez került az értékesítési jog. A Velox az Andrássy úti szalon helyett a Belváros szívében, a Dorottya utca 7 alatt nyitotta meg eladási központját

Ettől kezdve a társasági lapokban rendszeres téma lett, hogy melyik ismert személyiség vásárolt Opelt. Ennek megfelelően kiderült, hogy „Opelen jár: gróf Andrássy Géza, a M. Olaj és Vegyipar rt., a Wörner Gépgyár, a Magyar Lakk-gyár, Hajós és Szántó, a Corvin filmgyár, a kálnói chamotte-gyár, Tausz Jenő”. A Színházi Élet képes riportban számolt be az elégedett Kabos Gyuláról, aki büszkén nyilatkozott Opeljéről.

 

Kabos Gyula Opelen. Forrás: ADT

Azonban ez sem bizonyult elegendőnek a hazai vásárlóközönség meggyőzésére: 1927-ben 66 db Opel kelt el (teljes piac: 2602 db), 1928-ban 57 db (teljes piac: 2738 db). Így 1929-re összesen 198 db Opel volt forgalomban Magyarországon.

A Velox Rt 1928-ban az olasz hátterű Latin-Magyar Kereskedelmi Rt tulajdonába került, akik beolvasztották a Chrysler és OM-képviselő Kellner Alfréd szalont is. A bemutatóterem átköltözött a Liszt Ferenc tér 11 szám alá, ahol még elegánsabb körülmények között szerepeltek az Opel termékei. Ezen kívül kiépült a vidéki kereskedőhálózat is. A gazdasági válság azonban elsöpörte e csekély eredményeket is, s a Velox Rt 1931-ben a felszámolás sorsára jutott.

Eközben a Magyar-Angol Bank tulajdonában álló Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt magával a General Motors központtal folytatott tárgyalásokat, s az autóipari óriás teljes portfoliójára elnyerte a hazai kereskedési jogot. Így a Buick, a Cadillac és a Chevrolet mellett egy idő után az Opel is az érdekkörükbe került.

Egy 1934-es árajánlat a következőképpen hangzott: „ Cégünk a General Motors Co. Buick és Opel gyártmányainak vezérképviseletét bírja... Opel 4 hengeres 4 üléses személyautomobilt, 1,2 liter hengerűrtartalommal, 2 ajtós, csukott karosszériával, teljes felszereléssel” 5.600 aranypengős áron ajánlottak, mely az üzembe helyezési költségeket és az adót nem tartalmazta.

A cég bemutatóterme ebben az időben az V. kerület Vörösmarty tér 4. szám alatt volt A javítóműhely és az alkatrészosztály 1938. őszétől a Váci út és a Révész utca sarkán kapott helyet. Itt használt járműveket is árusítottak, illetve bizományosi értékesítésre is biztosítottak lehetőséget. Érdekes módon már akkoriban működött a beszámítás intézménye: a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt új autó vásárlásakor jutányos áron megvásárolta a tulaj régi Opeljét, amelyet utána saját telepén értékesített.

A harmincas években, a megváltozott politikai és gazdasági környezetben a hazai piacon az Opel lett az egyik legsikeresebb márka. 1935-ben a Fiat 418, az Opel 218 db új gépkocsit értékesített. Egy évvel később a 2638 darabos újautó-piacon még mindig a Fiat vezetett (676 db), s az Opel a második helyet foglalta el (419 db). 1937-ben a dobogó első három helyezettje: Opel (836 db), DKW (819 db), Fiat (726 db) – összdarabszám: 3520 db. Még egy adat: 1939. december 31-én a teljes hazai Opel személygépkocsi állomány 4928 darab volt.

A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt a reklámtevékenységről sem feledkezett meg: az Opelek feltűntek a Concours d'Elegance szépségversenyeken éppúgy, mint különböző túrautakon. A márka reklámozásában fontos lépésnek számított, amikor ifj. vitéz nagybányai Horthy Miklós elkötelezett segítője lett a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt.-nek, és az 1938-as X. Budapesti Automobil kiállításon a cég népszerűsítésén dolgozva ő kalauzolta végig a kormányzót a General Motors gyártmányain.

Seidner Zoltán nemrég előkerült reklám-fénykép sorozata az 1930-as évek végéről. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

Seidner Zoltán nemrég előkerült reklám-fénykép sorozata az 1930-as évek végéről. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

A képviselet az eladott autók szervizelhetőségének biztosítására vidéki szervizhálózat felépítésébe kezdett, mely szerződött partnerek segítségével vált lehetővé. 1938-ban már közel 20 partnerük volt minden jelentős megyei központban. Ezekben a szervizekben nem csak a munkát tették lehetővé, de az ott dolgozók képzésére is ügyeltek, az új megoldásokat igyekeztek minél hamarabb bemutatni a kollégáknak. Egy idő után létrehozták az Opel Sport Club-t, ahol a vállalat dolgozói különböző sporttevékenységeket (foci, úszás) végezhettek.

1938-ban nagyszabású fejlesztések indultak a Révész utcai javítóműhelyben is, ahol az országban egyedülálló központot hoztak létre közel 1.800m2-es alapterülettel. Az új szerviz vezetését Kemechey Ernőre bízták, aki 1938. október 1-től töltötte be ezt a pozíciót. Külföldről is vásároltak célszerszámokat, például a Marx&Traube GmbH-tól 1938 januárjában, a Keiser&Göckemeyer Metallwarenfabrik-tól 1939-ben és a Matra Werke GmbH-tól 1940-ben. A szerviz népszerűsítésére ingyenes szervizlátogatási kuponokat („autójókarbantartási szolgálat”-i kupon) juttattak el az Opel tulajdonosoknak, illetve magyar nyelvű tájékoztató füzeteket adtak ki, például a téli autózásról, illetve a jármű téli felkészítéséről.

Kirándulás Opelekkel a Kárpátaljára. Forrás: Fortepan/Párdányi Miklós / 54930

Hölgyek Opellel 1940-ben. Forrás: Fortepan/Csontos Péter / 14279

A háború kitörése némileg megtörte a növekedési ütemet, de az autóvásárlások nem álltak meg, és a szervizhálózat is tovább bővült, 1940-ben már 36 partnerrel rendelkeztek és szervezték a határon túli hálózatot olyan városokban, mint Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós vagy Csíkszereda. Ezek a városok 1941-ben már partnerként voltak bejegyezve az összesen közel 50 műhelyt számláló listában. A szervizszerződések többsége 1943-ig még élt, majd az alkatrészhiányok miatt ezeket már nem újították meg.

Az Opel központi bemutatóterme 1940. tavaszán átköltözött a IV. kerület Kristóf tér 3. szám alá. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt még 1941-ben is tudott autókat és alkatrészeket szerezni, leginkább a koppenhágai General Motors International A.S. segítségével. Egy 1941. január 10-én keltezett a Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium részére címzett levél tanúsága szerint a dán partner kb. 400 db, gumiabroncsokkal felszerelt Opel gépkocsit ajánlott fel Magyarország számára. Több szállítmány érkezett, melyekért többnyire csereügyletekkel fizettek. Az egyik szállítmányért Tungsram elektroncsöveket és izzókat, a másikért dohányárukat és bükkönymagot adtak. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt-t 1944-ben a háborús gépezet magával rántotta, s szinte teljes autóparkjuk megsemmisült. A második világháború után már nem foglalkoztak Opellel.

Külön kell említeni az Opel Blitz teherautókat is, amelyekből a magyar hadsereg többszáz darabot vásárolt. A Blitz-t 1936-ban dobták piacra. Képviseletét a General Árukereskedelmi Rt autó-osztálya lett el. Ennek vezetője az ismert németbarát Szentirmay-Schmiedl Félix volt, aki üzleti kapcsolatban volt Otto Braunnal és Göring öccsével is, aki a Göring műveket igazgatta. Ezen ismeretség alapján tudta elérni a cég, hogy a német gyártmányú teherautók kizárólagos importőrévé vált, így olyan márkák felett rendelkezett, mint az Opel-Blitz, Büssing-Nag, Magirus, Vomag, Krupp és a Phänomen-Granit. A háború után a céget is utolérte a végzet, a cégvezetők ellen nyomozások indultak, a vállalatot pedig államosították.

Opel Blitz teherautó Pécsett, Varga Gyula-féle karosszériával. Forrás: Fortepan/dr Varga Csaba/ 133549

 

A hűvösvölgyi autóbusz végállomás 1941-ben. Forrás: Fortepan / 22606

Akit a téma bővebben is érdekel, annak ajánljuk Major Attila kiváló szakdolgozatát, amely letölthető a magyarjarmu.hu honlapról

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2019.10.20
Ha lehet, még sportosabb vonásokat kapott a Toyota C-HR, noha eddig sem volt miért szégyenkeznie.....
2019.10.20
Bővíti a kínálatát a LOT Polish Airlines Budapest és New York között jövő májustól, a jelenlegi....
2019.10.20
Október 21-től a MÁV vasúti bérletei hozzárendelhetők az új típusú - 2016. január 1-től kibocsátott....
2019.10.20
E heti rajzunk készítője T-boy. Rajzának címe: Tisztelet Bud Spencernek. ..
2019.10.20
Röviddel azután, hogy a Volkswagen-csoport (VW) kedden elhalasztotta a döntést a Törökországban....
2019.10.20
Ha szirénázó autó tűnik fel az úton, minden közlekedőnek elsőbbséget kell adnia neki. Megmutatjuk,....
2019.10.20
1994. október 17-én vette kezdetét Mladá Boleslav-ban a ŠKODA FELICIA gyártása. A FAVORIT utódja 25....
2019.10.20
Délelőtt 11 óra helyett éjfélig tart sztrájkot vasárnap a német légiutas-kísérők független....
2019.10.20
Erőszakos tüntetések robbantak ki a chilei fővárosban a metrójegyárak emelése miatt. Santiago de....
2019.10.20
Az 51-es számú főúton helyszínelés miatt forgalomkorlátozásra számítsanak! ..