Louis Renault 1898-ban megépített kísérleti kisautója annyira meggyőző volt, hogy egy évvel később a három Renault fivér, Louis, Marcel és Fernand megalapították a Renault Fréres nevű céget.

A Renault néhány év alatt egész Európában ismert márka lett. Magyarországi bemutatkozására az 1908-as Budapesti Nemzetközi Autókiálllításon került sor, ahol a 29-es számú standon maga a gyár tartott bemutatót kínálatából. Összesen hat járművel jelentkeztek, 8/9 lóerős landaulettől, nagyméretű, 20/30 lóerő teljesítményű elegáns limousine-ig terjedt a skála, sőt még egy kisteherautó is kellette magát. A Gerbeaud cukrászda, amely készítményeivel szintén jelen volt a kiállításon szemet vetett a szállítójárműre. A Gerbeaud cukrászda mellett a korai Renault tulajdonosok közé tartozott Lechner Ödön építész is, akit többek között az Iparművészeti Múzeum tervezőjeként tart számon az építészettörténet.

Az első hazai képviselő Reiman Gyula lett, akinek életpályájáról néhány éve írtunk részletesebben. Reiman, aki több különféle vállalkozása után 1908-ban megalapította a Helios Automobilforgalmi Vállalatot kezdetben a Lorraine Dietrich márka képviselőjeként hirdette magát, s Bálvány (ma Október 6) utca 12 szám alatti garázsát. Később, az immár társas vállalkozás újabb márkákra is kiterjesztette tevékenységét.

1911-ben a Helios a Renault, az Opel és a Büssing képviselőjeként indult el a Belügyminisztérium által meghirdetett autóvásárlási versenytárgyaláson. A „tenderre” szinte az összes ismert magyar autókereskedő és -gyártó vállalkozás jelentkezett. Bár a Helios által ajánlott 12/20 lóerős, négyhengeres torpedo-landaulet versenyképes volt a többi ajánlattal, a Mercedes már akkor létező presztizsével nem vehette fel a versenyt.

1912-ben a KMAC az egész történelmi Magyarországot bejáró túrautat hirdetett meg Kiskocsiverseny néven, amelyen Vértes Vilmos István egy Glattfelder-karosszériás Renault-val vett részt (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum TEMGY 78/2 - Fortepan)

1912-1913. folyamán Reiman többször is céget váltott, s végül az ismert autókereskedő, Bárdi József és rajta kívül több más nemes, így őrgróf Pallavicini György és gróf Zichy Béla Rezső részvételével megalapított Royal Automobile Garage igazgatójaként lehorgonyzott a Renault mellett. A Gizella (ma Vörösmarty) tér 3 szám alatt díszes bemutatótermet nyitott, s úgy tűnik az eseményről a Renault gyárat is tájékoztatta, amint azt egy 1915. körül készült gyári archív fotó is bizonyítja.

A Renault archívumából származó, 1915. körül készült felvétel a Vörösmarty téri központról

Renault alvázakra a kor jeles karosszéria-művészei, például a Kölber-féle kocsigyár és Glattfelder Jakab készített díszes felépítményeket.

A Royal Automobi Garage Rt névváltozása után már Magyar Renault Rt-ként fogadta az első világháború kitörését. Bárdi és Reiman útjai 1915-ben váltak ketté. Reiman 1916. végén megalapította az Automobil Kereskedelmi Rt vállalatot, amelynek égisze alatt az 1920-as években tovább fejlesztettte üzletét. Hűségesen kitart a Renault mellett, de megpróbálkozott más márkákkal is: 1922. környékén a Rába, az Audi, a svájci Pic-Pic, 1924. után a Delage, a Cadillac, az Oakland sőt a Rolls-Royce típusai is megfordultak rövidebb-hosszabb időre a Vörösmarty téri tágas bemutatóterem falai között.

Budapest Székesfőváros Elektromos Művei által 1923-ban vásárolt Renault (Forrás: Magyar Elektrotechnikai Múzeum)

1920-ban még 172 Renault gépkocsit tartottak nyilván, ám miután 1922-ben az új rendszámokat bevezették, s átvizsgálták a hazai állományt hamar kiderült, hogy ezek javarésze megsemmisült a háborúban. Így nem csoda, hogy 1923. júniusában alig 57 darabot számlált a hazai Renault-személyautó állomány. Reiman erőfeszítéseinek sikerét jelzi, hogy egy év leforgása alatt 38 darabot értékesített. 1924-ben a Renault Budapesten a 10 legnépszerűbb márka között szerepelt. Az egykori sorrend: Fiat, MÁG, Austro Daimler, Mercedes, Benz, Ford, Laurin&Klement, Renault, Puch, Steyr.

Reiman Gyula standja az 1925-ös Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon

A Renault elegáns túrakocsijai valóban leginkább a főváros lakóit hódították meg: 1925. nyarán 98 közlekedett belőlük a főváros útjain, egy évvel később már 107 darab. Ugyanekkor az országban 139 Renault viselt rendszámot A tulajdonosok listája meglehetősen vegyes: báró Korányi Sándor, a hazai belgyógyászat kimagasló alakján kívül a Tőzegtermelési Rt és az Esti Kurír emelhető ki.

Reiman a Renault haszonjárművet is megpróbálta népszerűsíteni. E célból a Ganz-Danubius vállalatnál karosszáltatott egy autóbusz-alvázat, amelyet a Székesfőváros Autóbusz-üzeme működtetett. Ezen kívül Pécsett és Szegeden is közlekedett Renault-busz.

Szegedi Renault busz (Forrás: Pesti Napló Képes Műmelléklete/ADT)

Érdekes módon a Gerbeaud cukrászda szállítójárműve túlélte a háború viszontagságait. 1927-ben a Budapesti Nemzetközi Autókiállításon berendeztek egy magyar járműtörténeti sarkot, ahol többek között a Hahn Arthur cég az egyik legelső Magyarországra került Fordot, míg Reiman Gyula a Gerbeaud-cég Renault-ját szerepeltette.

A kép felirata szerint ez az 1910-ben gyártott Renault is megjelent az 1927-es Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítás történeti részlegén (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Az 1929-es gazdasági válság alapjaiban rengette meg a törékeny magyar gazdaságot. A hazai bankzárlat és a kereslet szinte teljes megszűnésének következtében egyre-másra mentek tönkre még a jó pénzügyi helyzetben levő cégek. Az autókereskedelem, amelynek szereplői amúgy is pengeélen táncoltak, ekkor számos nagyszerű képviselőjét veszítette el.

Az Automobil Kereskedelmi Rt is a felszámolás sorsára jutott. A Vörösmarty téri bemutatóterem azonban Reiman Gyula neve alatt tovább folytatta működését, bár egy ideig leginkább az olasz Pirelli gumik értékesítésére koncentráltak.

Concours d'Elegance, 1930

A harmincas években az egyre romló politikai helyzetben csak kevesen vállalkoztak arra, hogy Renault-t vásároljanak. A rendelkezésünkre álló hiányos statisztikákból is összerakható a lehangoló kép: 1932-ben a 223 újonnan regisztrált járműből 8 darab volt Renault, s négy évvel később, amikor már 323 személyautót sikerült értékesíteni a Renault – egyedüli francia márkaként – hét darabbal járult hozzá a statisztikához.

Közvetlenül a második világháború után Magyarország kiváló kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Franciaországgal. Francia autóbuszok és teherautók mellett többszáz Renault behozatalára is sor került. Néhány korabeli iratból arra is következtetni lehet, hogy a MOGÜRT egy ideig azt fontolgatta, hogy az Uhri Autókarosszériagyár területén Renault összeszerelő üzemet rendez be. Ez utóbbi törekvésben persze az is szerepet játszhatott, hogy a MOGÜRT vezetőségében dolgozott Reiman Gyula fia, Andor is.

Renault Juvaquatre taxi, mint esküvői autó 1950-ben (Forrás: Fortepan/Hámori Gyula)

A Renault 4CV 1949-ben megjelent a BNV-n, de ezután egy időre a márka hivatalos importja lekerült a napirendről.

Az ötvenes években néhány Dauphine került az országba. Egy 1960-ban keletkezett kimutatás szerint egy harminas években gyártott Vivastellát is megőriztek állami használatban!

A magánautókereskedelem 1958-as újraéledésétől a nyolcvanas évekig tartó nagyjából negyed évszázados időszak során a Fiat és az Opel mellett a Renault gyártmányai képviselték nagyobb számban a „nyugati” márkákat. A Renault akkoriban állandó kiállító volt a tavaszi BNV gépjármű-sarkának.

Renault Floride az 1959-es Budapesti Ipari Vásáron (Forrás: MMKM/TFGY)

A BNV Renault-standja 1965-ben (Forrás: Fortepan/Nagy Gyula/50387)

A MERKUR 1964-es megalakulását követően a kelet-német és a szovjet autóipar termékei mellett több tételben vásárolt Fiatokat és Renault 10-ből is érkezett néhány szállítmány. 1960-ban 487 darab Renault viselt rendszámot Magyarországon, tíz évvel később már 4415. A csúcspont 1974 volt 5206 darabbal. A Renault 10-ből 1922, az R4-ből 1317, az R16-ból 1201 darabot tartottak nyilván. További 230 Dauphine, 152 Juvaquatre mellett érdekesség a 12 db Caravelle és a 41 db Floride.

Egy hazai Renault 10-es (Forrás: Fortepan/Urbán Tamás/89656)

A rendszerváltást követően 1991-ben megalakult a Renault Hungária Kft, s ezzel új fejezet kezdődött a márka hazai történetében.

A Renault a magyar autósportban is fontos szerepet játszott: Ferjáncz Attila nemzetközi sikereit Renault-Alpine A110-zel érte el (Forrás: Dvorszky Nándor)