Mi is az a platooning, teheti fel jogosan a kérdést az, aki kevésbé járatos a nagyjárművek és az önvezető járművek világában? Ez egy olyan fejlesztési irány, amely elsősorban a hosszútávú árufuvarozás területén keres megoldást arra, hogy több áru legyen szállítható kevesebb üzemanyag felhasználásával, valamint adott időben képes legyen egy gépkocsivezető egyszerre akár három járművet irányítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egy konvojban haladó három, 16,5 méter hosszú nyerges járműszerelvény közül csak az elsőt irányítja a vezető. A járművek vezeték nélküli állandó kapcsolatban állnak egymással, így az első kamion minden „mozdulatát” azonnal képesek követni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha az első kocsiban ülő vezető fékez, a másik két jármű, szinte nulla reakcióidővel követi a manővert és lassítani kezd. A platooning technika emellett képes az első jármű irányváltási manővereit is követni, így kanyarodni, sávot váltani is. A követő járművekben természetesen még szükséges a gépkocsivezető jelenléte, de a zárt konvojban való haladás – az elképzelések szerint – lehetővé teszi azt, hogy a követő járművekben ülő csak felügyelje járműve mozgását és közben pihenőidejét töltheti. A fuvarozásban kevésbé jártas olvasóknak érdemes tudnia azt, hogy a hivatásos gépjárművezetők egyszerre legfeljebb 4,5 órát vezethetnek megszakítás nélkül, utána 45 perc pihenőt kell tartaniuk, és ez után, az adott napon már csak ismét 4,5 óra vezetési idejük marad.

Ezzel a technikával elviekben elkerülhetőek a hosszú állásidők, hiszen, ha az első járműben ülő vezető ideje lejár, a konvojban lévő járművek helyet cserélhetnek, és a vezető szerepet egy addig pihenőidőt töltő pilóta veheti át. A mai jogszabályi környezet ugyan erre még nem ad lehetőséget, hiszen a követő járművekben ülő vezető a mai szabályozás szerint a legjobb esetben is egyéb munkavégzést végez, ami nem pihenőidő. A konvojozás, tehát a platooning előnye még az, hogy a járművek akár fél másodperces követési idővel is képesek folyamatosan haladni, ami akár 10-20 százalékos üzemanyag megtakarítást is eredményezhet a légellenállási tényezők változása miatt.

Idén tavasszal több gyártó hasonló konvoja utazott végig Európa több országán és látogatott el Brüsszelbe, bemutatva az uniós döntéshozóknak ezt a lehetőséget. Ezen kívül másutt, éles körülmények között nem vett részt a forgalomban ilyen járműkonvoj.

A valós forgalmi körülmények között létrejött bemutató a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Waberer’s International NyRt. és a Volvo Trucks együttműködésével valósulhatott meg. A jogi előkészítés és a szükséges engedélyek megszerzése mindössze két hónapot vett igénybe. Ennek különös jelentősége van, hiszen a közúti jogszabályok országonként eltérő módon ugyan, de szigorúan előírják például azt, hogy a járművek, különösen a nehéz-tehergépjárművek milyen követési távolságot kell, hogy tartsanak egymás mögött. A fél másodperces követési idő – ez 80 km/órás tempónál mindössze 11 méter – természetesen sehol sem megengedett, de ez csak egy példa arra, hogy az új technikai megoldások ugyan rendelkezésre állnak, sok esetben a jogi környezet nem áll készen ezek fogadására.

A három speciálisan erre a célra felkészített Volvo FH vontatóból és félpótkocsikból álló konvoj a lébényi csomóponttól az M1-es autópályán haladt az M86-os útig, ott arra rátérve a rábapatonyai leágazásnál fordult vissza, és hajtott vissza Lébényig, tervszerűen, váratlan helyzetek nélkül. Természetesen mindhárom járműben ült vezető, de a követő járműveket csak felügyelték, azok, az első jármű parancsait követve hajtották végre a megfelelő manővereket.

A próbát megelőző sajtótájékoztatón, többek között részt vett Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár is, aki hangsúlyozta, Magyarország letette voksát amellet, hogy a térség járműipari fejlesztő központjává váljon. Ezért is kezdődött meg a zalaegerszegi tesztpálya építése, amely 2018-tól képes fogadni a járműgyártókat, a teljes beruházás 2020-ra készül el. Ezzel párhuzamosan az M7-es autópálya és a város között építendő M76-os gyorsforgalmi utat is úgy tervezik, hogy azon önvezető járművek is tesztelhetőek legyenek.

Homolya Róbert

A platooning technika jó példája annak az útkeresésnek, amely a járműgyártók mai fejlesztéseit jellemzi. A hús-vér járművezető még ott ül a fülkében, a valós irányítás az övé, de mögötte már két teljesen automatizált jármű követi a mozdulatait. A gyáriak szerint a közeljövőben zárt területeken, például logisztikai központokban történő járműmozgatáshoz alkalmazható ez a technika, így a fel és lerakóhelyek között egy sofőr is elég ahhoz, hogy három szerelvényt mozgasson. Annak, hogy van-e létjogosultsága pont ennek a megoldásnak, néhány év és kiderül, de az bizonyos, az egyre komolyabban teret nyerő elektromos járművek mellett, azok vezetését sem feltétlenül emberekre kívánja bízni a valamikori, talán nem is túl távoli jövőben az autóipar.