Évente sok ezer fiatal szerzi meg a jogosítványt, de a baleseti statisztikák azt mutatják: a sikeres vizsga és a vezetői engedély átvétele csak a kezdet, óriási szükség van továbbképzésükre. A rendőrség adatai szerint 2020-ban 13778 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a hazai utakon, s ezeknek mintegy 15 százalékát 25 évesnél fiatalabbak okozták. Sokszor ráadásul maguk is áldozattá válnak: a sérültek negyede 25 évesnél fiatalabb, és évente 70-90-en veszítik életüket közlekedési balesetben ebből a korosztályból.

Ezeknek a tragédiáknak egy része elkerülhető lenne, ha a fiatal sofőrök felkészültebbek lennének, jobban ismernék maguk és autójuk korlátait, a közlekedéssel együtt járó kockázatokat. Épp ezért tűzte ki célul a 18-25 év közöttiek továbbképzését a Ford, amikor 2003-ban elindította, majd globálissá tette a Ford Driving Skills for Life nevű kurzusát. A Ford alapítványa 2021-ig több mint 60 millió dollárt fektetett a tréningbe, amelyen eddig 46 ország több mint 1,2 millió fiatalja vett részt. 2013 óta Európában, 20217-től pedig Magyarországon is fut a tréning: itthon már 1700-an tanultak a fél napos, ingyenes kurzusokon. Azért „csak” ennyien, mert a járvány miatt átmenetileg fel kellett függeszteni a programot. Szeptember 25-én és 26-án azonban ismét lesz képzés: a pandémia miatti kényszerszünet nyomán Európában Magyarországon indul újra a program, amelyet a Ford az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal (OBB) együttműködve szervez. (Az együttműködés nem csak a tréningre érvényes: A Ford Magyarország idén a Hungarian Police Rally Teammel és az OBB-vel közös kampányban hívja fel a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára.)

A Ford Driving Skills for Life szeptemberi kurzusán a fiatalok továbbképzését alapvetően négy blokkra osztják. Mindenekelőtt időt szánnak a helyes ülésbeállításra, hiszen ma is alapvető probléma: a nem megfelelő pozíció miatt nem ideális a kilátás, a pedál- és kormánykezelés. Ez utóbbiakat külön is oktatják: a felmérések szerint ugyanis a fiatalok többsége a kurzuson, a helyes vészfékezés gyakorlásakor nyomja először tényleg tövig a fékpedált. Ilyenkor szembesülnek azzal, hogy milyen nagy erőt kell kifejteni a maximális fékhatás eléréséhez, és milyen nagy utat tesz még meg így is az autó, mire megáll. Emellett gyakorolják azt is, mit kell tenni megcsúszás esetén, hogyan kell helyesen ellenkormányozni.

A tréning negyedik és talán legaktuálisabb blokkja a figyelemelterelés címet kapta. Generációs veszély, hogy a fiatalok sokszor a volán mögött sem tudnak elszakadni a telefontól – azt gondolják, hogy tudnak egyszerre vezetni és üzenetet írni, szelfizni netán videót nézni, a figyelemmegosztás „működik”. A Ford kutatása szerint a 18-24 éves korcsoportba tartozó autóvezetők 43 százaléka SMS-ezik, 36 százalékuk telefonál, 11 százalékuk néz mobilon videókat vagy szelfizik vezetés közben.

Azt, hogy ez milyen kockázatos, egy egyszerű, de hatékony módszerrel szemléltetik. Kijelölnek a fiatalok számára egy biztonságos pályát, amin először zavaró tényezők nélkül kell körbehaladniuk. Másodszorra viszont márt úgy kell abszolválniuk a kört, hogy a telefonjukba be kell írniuk egy előre megadott szöveget. Ez még akkor is mellbevágó eredményt hoz, ha netán a korlátokat, bójákat elkerülve teljesítik a feladatot. A második próbálkozás ugyanis nyilvánvalóan lassabb lesz, a két köridő különbsége pedig azt mutatja meg, mennyi ideig nem figyelte az utat, és vezetett vakon a sofőr.

A tréningen az új autóipari trendekkel együtt járó új veszélyforrásokra is időt szánnak. Mivel egyre több az elektromos jármű, a „tanulók” megtapasztalhatják, milyen a legtöbb hagyományos autónál sokkal jobban gyorsuló villanykocsit vezetni, amit ráadásul nem is hallanak a gyalogosok. Egy másik gyakorlaton pedig azt demonstrálják, hogy egy teherautó fülkéjéből mennyire nehéz észrevenni egy villanyrollert.