Ha a légitársaság megtagadja a beszállítást vagy törli a járatot, vagy ha a gép több mint háromórás késéssel érkezik meg a jegyen feltüntetett repülőtérre, az utas az útvonal hosszától függően 250–600 eurós kártérítésre jogosult. Az Európai Unión belül 1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal esetében ez 250 euró, míg 1500 kilométer feletti távolságoknál 400 euró.

Öt óra vagy annál hosszabb késés esetén jogosult az utas a jegyár-visszatérítésre, de ez nem érvényes a repülőtéri illetékre, amely sokszor a jegyárnál magasabb – hangzott el az adásban.

Több hónap is eltelik, mire a panaszokra válasz érkezik a légitársaságoktól. Az uniós szabályok szerint magyarul is fordulhatunk panaszunkkal a cégekhez, de általában az angol a kommunikáció nyelve.

Tóth Gábor, a Fővárosi Kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a légitársaságok általában leterheltségükre hivatkoznak, de tapasztalataik szerint a cégek válaszadási aránya ennél jobb, minden második válaszol a megkeresésekre. Minden ilyen ügyben alapos vizsgálatokat folytatunk, de ezt nehezíti, ha a külföldi székhelyű cégek két-három hónapos csúszással válaszolnak – mondta.

Mikor nem jár kártérítés?

A sztrájk és a rendkívüli időjárási körülmények (vis maior) esetében nem jár kártalanítás az utasoknak. Egy bírósági ítélet értelmében a Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult a kártalanítás jogalapjának és mértékének meghatározására, amennyiben jelentős késésekre, járattörlésre került sor – mondta Tóth Gábor. Sztrájk esetén a légitársaságnak felelőssége eljuttatni az utast az eredeti célállomására, és hogy ezt milyen módon teszi, hogyan tájékoztatja az utast – a cég felelősségi köre.

Az Európai Bíróság több ítéletben is kimondta, a műszaki hiba önmagában nem jelent rendkívüli körülményt, erre akkor hivatkozhatnak, ha ez olyan okból következett be, amire nem volt a cégnek ráhatása – mondta Tóth Gábor. Fogyasztóvédelmi eljárás esetén három év alatt évülnek el az igények, míg bírósági eljárás esetén az általános határidő két év – tette hozzá Tóth Gábor.Példaként elhangzott: ha valaki lemarad egy hajóútról a légitársaság késése miatt, akkor az EK-rendelet alapján jogosult kártérítésre, a meghiúsult utazás ügyében a bíróságon érvényesítheti igazát  – mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Szövetség alelnöke, aki a Békéltető Testület tagja is.

A légitársaságok között is különbség van a panaszok kezelésében. Molnár Judit pozitív példaként hozta fel a Wizz Airt, míg  a nagy, külföldi székhelyű légitársaságoktól, amelyek nem rendelkeznek helyi képviselettel, sokszor még a hatósági megkeresésekre sem érkezik válasz.

Az elveszett csomagok szabályozására nem terjed ki az EK-rendelet, ezt egy montreali egyezmény szabályozza, a felmerült kárigényeket polgári bíróság előtt lehet érvényesíteni – mondta Molnár Judit.