Svédországban készítettek egy felmérést, kideríteni, hogy emberek különféle csoportjai mennyire biztonságos autóvezetők. Ki találná el, hogy melyik csoport végzett az élen? Talán a szabályokat kiválóan ismerő közlekedési rendőrök, a járművüket fölényes ügyességgel uraló raliversenyzők vagy...

Milyen kevésen múlhat egy ember élete… Kerékpárosoké például azon, hogy biztonságos oldaltávolságból előzik-e őket az autósok. A figyelmet erre felhívó új KRESZ-táblák kihelyezése kapcsán nem árt elgondolkozni a kérdéskörön.

A gyorsaság nem boszorkányság, szól a mondás – de nagyon drága. Érdekes eltűnődni rajta, hogy mennyibe is kerülhet.

A nagy francia forradalom és Napóleon után újra berendezkedő királyságról állapította meg szellemesen Talleyrand, hogy „a Bourbonok semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek.” Úgy értette, hogy nem vontak le következtetéseket átmeneti bukásuk okairól, és nem felejtettek el gyűlöletesen...

Megrendült a világunk, megrendült a világképünk. Az élet és a világgazdaság valamennyi területe közül kiemelt jelentőséget kap a járvány hatása az autózásra, az autóiparra. Érdekes belegondolni, hogy e kettő nemcsak áldozata, hanem előidézője is a bajnak.

Kirajzolódik már, hogy egészen más lesz a közeljövő, mint nemrég elképzeltük. Ebbe a ma még átláthatatlan szcenárióba illik bele egy elképzelés, amely fenekestől forgatja fel elképzeléseinket a villanyautózásról.

Legutóbb a dizájn áldásairól volt szó, arról, hogy mit nyertünk az autók praktikumában, kezelhetőségében. Ám vannak e tudományból és művészetből összegyúrt szakterületnek átkos hatásai is, most ilyeneket tűzök gombostűhegyre.

Különös korban élünk, amikor az információtechnika vívmányai mindenkinek lehetőséget adnak tájékozódásra és tömegbefolyásolásra. Tömeghülyítésre is. Érdekes elgondolkozni két rettegett közellenség: a koronavírus és a dízelmotor démonizálásának hasonlóságán.

Az autók eladásának és megvásárlásának legfontosabb szempontja ma már nem mindig a hasznosság, hanem egyre gyakrabban a tetszetősség, a dizájn. Ennek a jelenségnek komoly előnyei vannak, amelyekről most lesz szó, az árnyoldalakat pedig a következő cikkben említem meg.

Az árut fuvarozási láncolat juttatja el a vevőhöz. Mostanában előtérbe került „az utolsó kilométer” problémája. Érdekes eltűnődni rajta egy kicsit, mert önmagában is jelentős kérdés, de még inkább, mint a technikai társadalom működésének tükre.