Cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy hogyan működik, és hogy milyen részei vannak a vezérlésnek. Ideje rátérünk arra, hogy mikor kell cserélni és mi történik, ha nem tesszük meg időben.

Vezérlés csere

A szíjas vezérlések bizony nem örök életűek. Mivel gumi alapanyagúak, ezek a szíjak öregszenek, és minden igyekezet ellenére idővel meg is nyúlnak. Ez két dolog miatt nagyon veszélyes. Az egyik, hogy a megnyúlt szíj miatt előbb kicsit megváltoznak a nyitási-zárási időpontok, így előfordulhat, hogy nem jut elég levegő az égéstérbe, vagy a sűrítéskor még nyitva van a szelep, de ugyanígy az is, hogy nem nyit ki időben a kipufogószelep, vagy a két szelep részben egy időben van nyitva.

A szelepek rossz vezérlése kismillió hibajelenséghez vezet, amibe most nincs időnk belemenni, mert muszáj a laza szíj másik, nagyobb veszélyéről beszélnünk és ez nem más, mint a vezérlés átugrása.

„Kikönyökölt”

Ha a szíj már annyira megnyúlt, hogy fizikailag lehetséges az, hogy kiugorjon a fogaskerék mélyedéséből, akkor bekövetkezhet az, hogy az egyik fogaskeréken eggyel arrébb ugrik a szíj. Ilyenkor az időzítés felborul, a motor és a szelepek hangján azonnal hallható lesz a változás, ráadásul a kocsi rángat, teljesítménye csökken, és nyilván nő a fogyasztása.

Éppen ennek megelőzésére, az autógyárak előre meghatározzák azt a futásteljesítményt, amely után a vezérlést cserélni kell. Ez általában magában foglalja a szíj cseréjén kívül a görgők cseréjét és a vízpumpa cseréjét is. Ez utóbbit azért, mert a vízpumpa hajtását is ez a bordásszíj adja, és mindenképpen el kell kerülni, hogy a vízpumpa meghibásodása miatt boruljon a motor egész vezérlése. Amikor vásárlás előtt segítünk ügyfeleinknek, a teljes körű átvizsgálás részét képezi, hogy az erre köztudottan kényes motortípusoknál árgus szemekkel keressük a szervizkönyvben az erre vonatkozó bejegyzést.

És a láncos motorok?

A láncos a motorokban elvileg nincs meg a megnyúlás kockázata. Itt a hangsúly az elvileg-en van, hiszen ha tetszik, ha nem egyszer a láncok ideje is eljön. Főleg ha például konstrukcióhibás motorral van dolgunk. Nem is olyan régen, egy nagy presztízsű márka új motorjairól derült ki, hogy annak ellenére, hogy láncos vezérlésük van, a tervezettnél jóval hamarabb megnyúlik a lánc és cserére szorul. Egyébként ökölszabályként elmondható, hogy az autókat 250-300 ezer kilométerre tervezik. Ez igazából sehol nincsen valami nagykönyvben leírva, de talán árulkodó lehet, hogy az autókhoz tartozó szervizkönyvekben hány karbantartásnak van hely.

Így néz ki egy vezérmű lánc

Ezt a futásteljesítményt minden alkatrész kibírja, de hazánkban és még nagyon sok helyen is igaz az, hogy bizony a 250.000 km után is bőven van még élet. A soros elrendezésű motorokban rövidebb, míg a V-elrendezésű motorokban hosszabb láncok szükségesek, ahogyan az a fenti képen is látható. Minél hosszabb a lánc, annál hajlamosabb a hosszirányú méretnövekedésre, vagyis a nyúlásra. Mese tehát nincs, idővel a láncot is cserélni kell, úgyhogy mindenkinek azt javasoljunk, hogy a kritikushoz közelítő kilométerfutás esetén külön nézesse meg szervizében a láncot is, mert a vezérlés nem játék.

Hogy mennyire nem, az cikkünk következő részében tárgyaljuk majd meg.