Vasúti megálló a használaton kívüli 1-es terminálnál. Ha tényleg jön az olimpia, ennél több kell

Az uniós forrásból finanszírozott nagy közlekedési beruházások terveinek nyilvánosságra kerülésekor az egyik meglepő elem a ferihegyi gyorsvasút volt. Nem mintha nem lenne szükség egy évi kilencmillió utast fogadó létesítmény kötött pályás kapcsolatának építésére. De elgondolkodtató, hogy a projektet csak az elmúlt 15 évben legalább háromszor vették tervbe, s ugyanannyiszor nem lett belőle semmi. Mivel az unió rábólintott a tervre, minden korábbinál nagyobb az esély, hogy 2020-ig létrejön a ferihegyi vasúti összeköttetés.

Azt, hogy milyen formában létesüljön a vonal, jelenleg vizsgálják a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban – tudta meg a Magyar Nemzet. A legrégebbi – még a rendszerváltás előtti évekből származó – elképzelés szerint a kék metró meghoszszabbításaként, földalattiként, az Üllői út alatt végighaladva érte volna el a repülőteret, összekötve útközben Kispestet és Pestszentlőrincet. Ez az elképzelés már rég feledésbe merült, de a felszíni meghosszabbítás gondolatával a BKV komolyan foglalkozik, és ennek érdekében megvalósíthatósági tanulmányt készítenek – közölte a cég a Vs.hu kérdésére.

A tanulmány eredményeinek ismeretében, illetőleg a szükséges adatok és gazdaságossági számítások birtokában várhatóan májusban születik döntés. A 3-as metró meghosszabbítása esetén a repülőtér felé 8-10 kilométeres szakaszt kell építeni. Kézenfekvő, hogy elkülönített pályán, de a felszínen vezetik a pályát a légikikötő 2-es termináljához. A közlekedési vállalatnál úgy becsülik, ha felgyorsítják a projektet, 2016 nyarán jöhetne az első kapavágás. Mivel nem fúrópajzsos technikát alkalmaznának, akár öt év alatt elvégezhető lenne a vonal felújítással egybekötött meghosszabbítása.

A metró meghosszabbítása – még a felszínen vezetve is – a legdrágább megoldás lenne. Ennél olcsóbban megvalósítható egy zárt pályás vasút megépítése, amely a repülőteret egy fontos városi közlekedési csomóponttal kötné össze. A legolcsóbb megoldásnak az tűnik, ha a meglévő Budapest–Szolnok 100-as vonalra épített hurokkal valósulna meg. Ebben az esetben csak az elágazástól kellene új pályát építeni, ugyanakkor felmerül, hogy a jelenleg is zsúfolt vasútvonalon hogy lehet menedzselni a jelentős többletforgalmat.

A ferihegyi vasúti összeköttetés létjogosultságát korábban a szakmabeliek közül többen vitatták. Az utasforgalom növekedése azonban elmosta ezeket a kétségeket. Tavaly több mint kilencmillió vendég fordult meg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, és a tervek szerint ez a szám ebben az évben elérheti a tízmilliót. A reptér vezetői több alkalommal azt nyilatkozták, hogy ha a forgalom megközelíti a 12 milliót, jelentős bővítésekre lesz szükség az új Sky Court épületben.

A reptéri vasút megvalósítását nem kísérte szerencse eddig Magyarországon. Az évezred elején Demján Sándor vetette fel, hogy a Nyugati pályaudvartól induljon gyorsvasút a repülőtérre. Az üzletember és a Trigránit Zrt. hajlandó is lett volna részben finanszírozni a beruházást, ám a javaslat lekerült a napirendről. A szocialista kormányok több alkalommal nekifutottak a feladatnak: Kóka János 2008-ra ígért reptéri gyorsvasutat. Neve is volt, Ferex néven futott, és magánbefektetőkre alapozták a létesítését. Semmi nem lett belőle. A 2010-es kormányváltás után kínai kölcsönből szerettünk volna repülőtéri vasutat építeni. Ennek forrását a kínai kormány által felajánlott egymilliárd eurós hitelkeret biztosította volna. A Malév 2012-es leállása, majd az 1-es terminál lezárása után lekerült a napirendről a ferihegyi gyorsvasút terve.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nmezet 2015. március 27-i számában