Tökéletesen mutatja a kivitelezés minőségét az, hogy a Sikló Budapest ostromáig – amíg bombatámadás nem érte 1944. december 20-án – változatlan műszaki megoldásokkal működött. Az akkori döntéshozók a helyrehozatallal szemben az elbontás mellett tették le a voksukat, így a fővárosban egészen 1986-ig ilyen tömegközlekedési eszköz nem üzemelt.

1986. június 4-én indulhatott el újra az immár Budavári Sikló névre hallgató régi-új közlekedési eszköz. A Margit és Gellért névre keresztelt járművek ma már szinte teljesen automatikusan működnek.

A BKV Zrt. által üzemeltett sikló ma elsősorban a dunai panorámában gyönyörködni kívánó turistákat vonzza. 1987 óta az a Budai Vár és a Duna-partok látképének részeként UNESCO világörökség részét képezi.

Érdekes adatok a Budavári Siklóról:

A Budavári Sikló a világ a második siklója.

A Budavári Sikló közel 183 ezer forintból készült el.

Jelenleg 1 másodperc alatt 1,5 métert tesz meg a kocsi, eleinte 3 méter volt ez a szám. 

Az Alagút felőli pályát Északinak nevezik, itt Margit közlekedik, a másik sínpáron, a Délin pedig Gellért látja el a feladatát.

A pálya hossza 95 méter, és 50 méteres szintemelkedést kell leküzdenie.