A baleseti teendőkről szóló első részben megismertük, hogy mit kell tennünk, ha mindenki jól van. Előfordulhat azonban, hogy olyat látunk, amit nem szeretnénk. Ha a jármű biztonsági rendszerei láthatóan nem tudták kellőképpen mérsékelni az ütközés hatásait, akkor a legfontosabb, hogy a szakszerű mentés, segítség mielőbb megérkezzen, és ez már rajtunk is múlik.

Képzeljük el, hogy olyan baleset helyszínén vagyunk (akár ép bőrrel megúszva, résztvevőként, akár tanúként) amiben valaki megsérült. Embere válogatja, de aki még nem látott sérült embert, azt könnyen elfogja a pánik, és cselekvés helyett a sokkot próbálja feldolgozni.

A legelső teendőnk hogy minél hamarabb segítséget hívjunk!

Mindenekelőtt gyorsan legyünk úrrá a pánikon, próbáljunk józanul gondolkodni, mert szükség lesz rá! Most nem érdekes, hogy mekkora az anyagi kár! Vegyük elő a mobiltelefont, vagy kerítsünk egy működő telefont a környékről. A szám, amit hívnunk kell a 112. Ez a telefonszám bármelyik mobiltelefonról ingyenesen hívható, sőt lezárt billentyűzetű telefonok is engedik begépelni a számot. Él még továbbá a 104-es telefonszám, ami közvetlenül a mentőknél csörög, ezt is hívhatjuk, a legtöbb készülék szintén engedi billentyűzár mellett is bepötyögni a számot.

Mielőtt elküldenénk a hívást, szedjük össze a következő információkat, mert a segélyhívó operátora is ezeket fogja megkérdezni. Mutatkozzunk be, és ha tudjuk, mondjuk be azt is, hogy melyik telefonszámon érnek el minket!

·         Mi történt? – Törekedjünk a lényegre törő közlésre. Az operátort nem érdekli, hogy éppen a nagyihoz indultunk a gyerekekkel, csak az, hogy hány jármű vett részt a balesetben, milyen sérültek vannak, van-e életveszély.

·         Hol történt? – szinte a legfontosabb adat. Ha nem tudjuk, hogy hol vagyunk pontosan, akkor legalább az előző település nevét és az út számát, vagy az irányt próbáljuk megmondani. (Városon belül az utcatáblák segítenek.)

·         Van-e személyi sérülés? – eldöntendő kérdés, de lesz még néhány dolog, amire tudnunk kell a választ.

Ha van személyi sérülés, akkor további információkat kell megadnunk, hogy mentők, tűzoltók meg tudják becsülni, hogy hány járművel, milyen technikával kell elindulniuk: nem mindegy, hogy egy mentőautóra lesz szükség, vagy fel kell szállnia a mentőhelikopternek is! Tehát vegyünk egy nagy levegőt és nézzük meg a sérült(ek) állapotát, hogy el tudjuk majd mondani a telefonban:

·       Eszméleténél van-e a sérült?

·      Lélegzik-e a sérült?

·      Férfi, vagy nő, ne adj’ Isten gyermek? Kb. mennyi idős?

·      Milyen baja lehet? (pl. csak a lába sérült, vagy fejsérülése van stb..)

Az operátor megerősítésként a helyszín adatait vissza fogja olvasni, figyeljünk erre, mert rajtunk múlik, hogy jó irányba indulnak-e el!

Ha ezek megvannak, akkor kérjünk tanácsot az operátortól, hogy mit tegyünk! Lehet, hogy olyan alapvető dolgokat kapunk instrukcióul, amire nem is gondolnánk. Pl. hogy kerítsünk egy takarót a sérültnek, vagy, hogy próbáljuk megtisztítani a légutakat. Lehet, hogy rajtunk múlik az élete valakinek!

Felkészülés

A balesetek látványa szörnyű. Aki még soha nem látott ilyet természetes, hogy pánikba esik, esetleg maga is rosszul lesz a sokkhatástól. Ha ezt el tudjuk kerülni, akkor a fentiek szerint való cselekvéssel sokat tehetünk a sérültekért. Én nem mondom, hogy mindenki töltsön el egy-két napot baleseti sebészeten, de ha lélekben felkészülünk ilyen helyzetekre is, akkor a gyors segítség, a szakszerű ellátás megmentheti egy embertársunk életét! Minden perc számít, pánikra van ok, de nincs idő!