A közúti közlekedés egyik legveszélyesebb manővere a vasúti kereszteződésben való áthaladás. Ez könnyen belátható, mert azt mindenki tudja, hogy a vonat nem tud csak úgy, hipp-hopp megállni, ráadásul bazi nagy és nehéz is.

Miért van elsőbbsége?

Erre a kérdésre az előző bekezdés már megadta a választ: azért mert nem tud megállni. Illetve meg tud, hiszen „minden állomáson és megállóhelyen megáll”, de hirtelen fékezésre esélye sincsen. A vonat kerekei és pályája is vasból, illetve acélból van, ezek között pedig soha nem lesz olyan mértékű tapadás (súrlódás), mint a gumi-aszfalt viszonylatban. Hátránya egyébként előnye is egyben, mert cserébe a gördülési ellenállása kicsi, így gazdaságosan lehet közlekedni vele.

Legjobb volna mindenhol lenne híd, és legfeljebb így, felülről nézhetnénk a vonatokat

Honnan tudjuk, hogy vasúti átjáró következik?

A KRESZ ezt (is) remekül szabályozza. Nem csak azt az információt kapjuk meg jelzőtáblákon, hogy vasúti kereszteződés jön, hanem azt is, hogy egy, vagy többvágányú, illetve azt is, hogy van-e biztosítóberendezés, és ha van, akkor milyen típusú?

Ez a három piros sávot tartalmazó tábla figyelmezteti a vezetőket arra, hogy vasúti átjáró közelébe értek. Ezt még két tábla fogja követni, ahogyan közeledünk, az utolsón már csak egy piros sáv lesz.

Fontos azért megjegyezni, hogy az előző három tábla elhelyezése nem kötelező, nincs minden vasúti átjáró elé kitéve. A háromsávos táblát még feldíszítik a biztosítóberendezés típusát jelző további táblákkal. Lássuk, mit jelentenek a stilizált ábrázolások:

Én úgy vagyok vele, hogy bármelyik szót kellőképpen sokszor kimondva azon veszem észre magam, hogy tulajdonképpen nagyon suta szóval van dolgom, az értelmét pedig képes teljesen elveszíteni. Nos, a „sorompó” szó erre különöses alkalmas és szinte biztos vagyok benne, hogy sok olvasómból az előzőekben ecsetelt hatást fogom kiváltani, amiért előre is elnézést kérek.

Ez a kedves kis gőzmozdony ábra sorompó nélküli vasúti átjáróra figyelmeztet. Most következik egy tábla, amit Activity játékban még szavakkal sem tudnék körülírni. Az erős asszociációt igénylő piktogram egy lámpát hivatott ábrázolni, és azt jelenti, hogy fénysorompó van a sínek előtt

Grétsy tanár úr azonnal megállna egy szóra, hogy össze ne keverjük véletlenül a FÉNY-sorompót a FÉL-sorompóval, mert kérem, az nem ugyanaz! A fénysorompó az fizikai akadályt nem képez a közúti járművek elé, mindössze barátságos fényeivel azt jelzi, hogy jön-e a vonat. Ezzel szemben a félsorompó ennél határozottabb, az úttest feléig nyúlik be, mintegy megálljt parancsolva az autósoknak. Ismerkedjünk is meg gyorsan azzal a jelzéssel, amelyről azonnal tudni fogjuk, hogy igazi sorompó lesz segítségünkre az átkelésben.

Ez a tábla azt nem árulja el, hogy az úttestet teljesen átéri, vagy félig blokkolja a sorompó, de ez az autósok szemszögéből úgyis teljesen mindegy.

Mennyivel mehetek a vasúti átjáróban?

Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan szabály, hogy lakott területen belül legfeljebb 30 km/h sebességgel, lakott területen kívül 40-el lehetett áthajtani a síneken. Ezt a szabályt eltörölték, úgyhogy ahol külön korlátozás nincsen, ott az adott útszakaszra megengedett sebesség érvényes a vasúti átjáróban is.

Ez jó is volna, de ismerve a hazai vasúti átjárók minőségét, mindenki jól teszi, ha legalább a törölt szabályt betartja, ha nem szeretné, hogy a futómű éppen a sínek felett essen ki a kocsija alól.

Lássunk akkor egy példát, egy kedvenc helyemen, a 44-es főúton.

Értelmezve: egy vasúti-közúti csomóponthoz közelítünk, a sínek előtt lesz majd sorompó és lámpa is, a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/h (már a tábla vonalától)

Hogyan kell átmenni a síneken?

Kezdjük ott, hogy mivel ami elromolhat, az el is romlik, soha nem szabad „vakon” a sínekre hajtani, mindig győződjünk meg arról, hogy egyik irányból sem jön a sok ezer tonnás szerelvény. Ha ez rendben van, akkor nézzük meg, hogy a járművünk teljes hosszával el tudjuk-e hagyni a síneket. Ha látszólag ez is menni fog, akkor vágjunk neki.

Mivel a városi legenda szerint a vonat kb. 12 másodperc alatt halad át a kereszteződésen, akkor is rajta állunk a kocsival, a legfontosabb, hogy az átkelés közben semmilyen okból se késlekedjünk, még a KRESZ is előírja, hogy alsóhangon 5 km/h sebességet kell tartanunk. Igyekezzünk olyan gyorsan áthaladni, ahogyan azt a forgalmi viszonyok, a szabályok és az átjáró minősége megengedi.

Mit nem szabad vasúti átjáróban?

• Megfordulni
• Tolatni
• Előzni – már előtte sem!
• Megállni

Ha nem működik a fényjelzés, vagy a sorompó félig leengedett állásban van, akkor minden esetben meg kell állni, és mindkét irányban kellő távolságot kell belátnunk, amennyiben vonat nem jön, akkor indulhatunk. Ha esetleg éppen a síneken robbant le az autónk, akkor azt bármilyen eszközzel, azonnal igyekezzünk onnan eltávolítani, ha ez nem megy, akkor valahogyan a mozdonyvezető figyelmét kell a veszélyre felhívnunk. Ezt mindenkinek az egyéni kreativitására bízzuk, legjobb tanácsunk a mobiltelefon és a 112-es segélyhívó.

Mint mókusnak az erdőtűzben

Pont ennyi esélyünk van a túlélésre egy vonattal való ütközéskor. Tudom, hogy ezzel mindenki tisztában van, mégis minden évben több olyan esetről hallani, olvasni amikor „a biztosítóberendezés tilos jelzése ellenére a sínekre hajtott” valaki. Szokásomhoz híven valami idevágó popslágerrel szeretnék búcsúzni. Első gondolatom a 90-es évek hamvába holt próbálkozása, a Bakter Brothers zenekar egyik méltán népszerűtlen dala volt, de aztán úgy döntöttem, hogy Koncz Zsuzsa dalával zárom soraim.