Szigorúan ellenőrzött autósbolt - de az online kereskedelem teljesen szabad

Lopott, bontott alkatrészt kínáltak olvasónknak egy budapesti autósboltban, majd érdeklődését a számla, illetve garancia iránt kereken elutasították. A vevő ezen megdöbbent, és vásárlás nélkül távozott a boltból. Az eset nem egyedi – szögezte le lapunk kérdésére Spindler Tibor, az Autószerelők Országos Egyesületének elnöke. Mint mondta, Magyarország az Európai Unió tagja, ezen a hatalmas piacon szinte bárki bármit árulhat, fizikailag nem kell jelen lennie az adott országban, futárszolgálattal bárhova eljuttatják az árut a megrendelőnek. Nemcsak bontott alkatrészt, hanem akár alvázszámot is rendelhetünk az online kereskedőknél. Az autósboltok pedig ugyanezen a piacon működnek, nem csupán saját árukészletüket árusítják, de megrendelésre beszereznek bármit, amit a vevő óhajt.

A bontott alkatrészek piacát természetesen nem csak a lopott és szétszerelt járművek táplálják. Míg korábban évente négy-ötezer öreg autót adtak le a bontóknál, mára ez a szám a tizedére apadt – mondta Spindler Tibor. Nem nehéz ugyanis kivonatni egy autót a forgalomból, majd az alkatrészeit újrahasznosítani. Ezek az immár teljesen illegális szerelvények pedig újra bekerülnek a kereskedelembe. Az alkatrészeket gyakran a szürke zónában lévő, azaz számla nélkül működő autószerelők építik be úgy, hogy a jármű tulajdonosa nem tud az eszköz eredetéről. És bizony az is előfordul, hogy autósboltban kínálják ezeket eladásra.

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében mind az Autószerelők Országos Egyesülete, mind az érdekképviseletek, mint az Autós Nagykoalíció rendszeresen egyeztetnek a kormányzattal. Spindler Tibor szerint csak az egységes, rendszerszintű fellépés képes megfékezni az adóelkerülést. Nem mellékesen a becsületes iparosok jelentős versenyhátrányban vannak: míg egy minden szabályt betartó járműjavító rezsióradíja nem lehet kevesebb, mint 12 ezer forint, a „sarki műhelyben” négy-ötezer forintból is kijönnek. A vevőnek nem könnyű elmagyarázni, hogy inkább válassza a gyári alkatrészt, technológiát és rezsióradíjat, ha van, aki a feléért-harmadáért elvállalja a munkát.

A lényeges különbség akkor mutatkozik meg a kétféle szolgáltatás között, ha a megjavított jármű műszaki hiba miatt okoz balesetet – mutatott rá Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke, a szervezet Értünk hozzá! kampányának a vezetője. Mert ha a balesetes jármű féke nem megfelelően működött, és ez számlával bizonyítható, akkor a javítást végző vállalkozást terheli a felelősség. De ha a feketéző műhely nem adott számlát a fék javításáról, akkor a felelősség a jármű üzemben tartóját terheli. Vagyis az autó javításakor nemcsak a pillanatnyi ár-érték összehasonlítást kell mérlegre tenni, de arra is érdemes gondolni, hogy az olcsó alkatrész hamarabb tönkremegy, vagy új állapotában sem működik megfelelően, ráadásul a műszaki hibás balesetért a jármű üzemben tartóját veszik elő.

Aki számlával vásárol, nem veszi magára a gyártó felelősségét

Sokakban felmerülhet a kérdés, miképpen lehet kereskedelmi forgalomba hozni olyan autóalkatrészeket, amelyek közvetlen baleset- és életveszélyt jelentenek. A válasz prózai: a teljes alkatrész-kereskedelmet – beleértve az online csatornákat is – képtelenség állami, hatósági eszközökkel szigorú kontroll alatt tartani. A Nemzeti Közlekedési Hatóság nemrégiben kísérletet tett arra, hogy szúrópróbaszerűen, próbavásárlások útján alkosson képet az autósboltok kínálatáról. A hatóság közúti gépjármű-közlekedési hivatala a megyei kormányhivatalok közreműködésével május második hetében országosan öszszehangolt ellenőrzést tartott a Magyarországon működő alkatrész-forgalmazóknál és a kereskedőknél. Az akció célja a vállalkozások szabályos működésének ellenőrzése volt, valamint azt kívánták megállapítani, hogy a forgalmazott, jóváhagyás- vagy minősítéskötelezett alkatrészeket ellátták-e a kívánt jelöléssel. Az ellenőrök megfordultak autósboltokban, népszerű nagyáruházakban, benzinkutaknál, és alkalmanként a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szakemberei is csatlakoztak az akcióhoz.

A hatóság képviselői főként fék-, kormányberendezéseket, futómű- és pótalkatrészeket vizsgáltak, a biztonságtechnikai adatlapokra, a jelölésekre, a műbizonylatokra és a H engedélyszámokra összpontosítva. Országosan összesen 352 alkatrész-forgalmazót ellenőriztek. A megvizsgált alkatrészek száma 22 ezer volt, közülük csaknem háromezernél találtak kifogásolnivalót. Több helyen jogszabálysértés miatt megkezdték az alkatrész forgalmazásának megtiltásával kapcsolatos eljárást. Előfordult, hogy sem a terméken, sem a tartozékon, sem a csomagolásán nem volt jóváhagyási jel feltüntetve. Akadt olyan kereskedő, aki azonnal intézkedett, hogy az importált terméket szállítsák vissza a beszállítóhoz, vagy rögtön megsemmisítette az adott tartozékot, tekintve, hogy azt réginek és elavultnak nyilvánították. Az azonban még a szakembereket is meglepte, hogy a nem jóváhagyott alkatrészeknél néhány forgalmazó feltüntette: az autóalkatrész „nem közúti forgalomra készült”.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 05. 17. számában