Alberto Balocco, az azonos nevű édességgyártó cég elnöke barátjával, Davide Vigóval kerékpározott néhány napja az Alpokban, amikor váratlanul lecsapott rájuk a vihar. A két biciklis valószínűleg a közeli menedékház felé igyekezett, amikor halálos villámcsapás érte őket. Vajon a szénvázas, elektromos bicikli, amit a hegyi túrára választottak, rontott a helyzeten?  Az E-kerékpárok akkumulátora által generált elektromos mező miatt nagyobb a valószínűsége a villámcsapásnak?

Az olasz moto.it szakértője szerint a kerékpár típusa nem befolyásolja a villámcsapás valószínűségét. Mert igaz, hogy a villámokat energiaforrások vonzzák, de egy akkumulátoros kerékpár elektromos mezeje még elenyészően kicsi a hatóerőkhöz képest. A villámok azért keletkeznek, mert a felettünk lévő felhők és a lábunk alatt lévő föld elektromos potenciáljai között egyensúlyhiány van. Bármi, ami közelebb hozza egymáshoz ezt a két elemet, nagyobb valószínűséggel válik "hídddá" a kisülés számára. Más szóval, akár gyalogolunk, akár kerékpározunk, az áramütés valószínűsége ugyanaz marad.

Tehát a kerékpár és az akkumulátor nem vonzza a villámot, hanem vezeti azt. Ezért a legjobb módszer, ha a biciklit – akár elektromos, akár nem –, a támasztójára állítjuk és jó messze eltávolodunk tőle, mert így a bringa villámhárítóként tud működni. Pont ez a helyzet akkor, amikor valaki nyílt vízen horgászik: a pecabot a villámhárító, és ugyanez a hatás működik a golfozásnál is, az ég felé irányított ütő remek céltáblája a villámoknak.

De visszatérve a kerékpározókra: a nyeregben az ember a "pont", nem pedig a kerékpár. És bár a gumi nagyon jó szigetelő, de még így is végtelenül kiegyensúlyozatlanok a hatóerők. Néhány milliméternyi gumi nem képes megtartani azt a több millió voltos feszültséget, amit a villám hordoz.

Tehát el kell kerülni, hogy mi legyünk a legmagasabb pont. Sík területen, ahol nincs körülöttünk ház, villanyoszlop, fa, a legjobb leszállni a nyeregből és guggoló pozícióba ereszkedni. Semmiképen nem a nedves földre ülő vagy fekvő testtartás a követendő! Szóval, leguggolni, lábujjhegyen, a sarkunkat összeérintve kell megvárni az elemek tombolását. Nem kényelmes pozíció, de így csökkenthető legjobban, hogy villámcsapás áldozatává váljunk.

Lényeges, hogy ezt a testhelyzetet soha ne közvetlenül fa alatt vagy magasles mellett vegyük fel! Az elektromos kisülés a legkönnyebb utat keresi a talajhoz, ezért tilos magányos, magas objektumok közvetlen közelében tartózkodni!

Nem véletlen, hogy az a hely, ahol a villám a két szerencsétlen emberbe csapott, jóval a növényzet szintje felett van, 2500 méteres magasságban, a hegység egy teljesen kopár szakaszán, ahol nincs uralkodóan magas pont. Ez növelte meg a villámcsapás esélyét, nem az elektromos biciklik.

És hogy milyen messzire van tőlünk a vihar epicentruma, ezt könnyen kiszámolhatjuk: a villámlás és a dörgés között eltelt másodperceket megszorozzuk a hang terjedési sebességével, ami levegőben átlag 340 méter/másodperc (a hőmérséklettől és páratartalomtól is függ a pontos érték). Vagy még egyszerűbben: a másodperceket elosztva hárommal megkapjuk a hozzávetőleges távolságot. Ha éppen csak 15-ig számoltunk és halljuk a dörgést, akkor a vihar igen közel, kb. 5 kilométerre van tőlünk, kapcsoljunk turbó sebességre, hogy menedéket találjunk!

És még egy általános jótanács: ha autóban találunk menedéket, villámlás idején ne érjünk se a karosszériához, se a kormányhoz, nyugodtan ülve várjuk meg a vihar elvonulását.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!