motortechnika

Az EGR-szelep rejtelmei (1. rész)

2017.05.09.

 Sok dízeltulajdonos hallhatott már az EGR-szelepről, hiszen nehéz körülmények között üzemelő alkatrészről van szó, mely hajlamos tönkremenni. Mivel a károsanyag-kibocsátást befolyásolja, ezért az OBD folyamatosan felügyeli a működését. Ha hiba van a működésben, az autó felvillanó visszajelző lámpával és a vezérlőben eltárolt hibakóddal jelzi azt.

Mit jelent a rövidítés?

Az EGR az Exhaust Gas Recirculation angol kifejezésből ered, amit magyarra kipufogógáz-visszavezetésnek fordíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a motor égéstermékét valamilyen módon visszavezetjük a szívó oldalra és újra bejuttatjuk az égéstérbe a friss töltettel együtt.

 

Miért van szükség a kipufogógáz visszavezetésére?

Már laikusok számára is sejthető, hogy a kipufogógáz égéstérbe való visszajuttatása nem kecsegtet sok előnnyel. Rontja a motor hatásfokát, növeli a tüzelőanyag-fogyasztást, az elégetlen szénhidrogének és a CO koncentrációját, rontja a részecske-kibocsátási jellemzőket, mindemellett egyetlen előnyt tud felmutatni: csökkenti a NOx-kibocsátást, melynek határértékeit az EGR hiányában nem lehetett teljesíteni, vagy csak nagyobb áron.

 

Érdekes, hogy az USA-ban már a 70-es években alkalmazták a katalizátor nélküli, karburátoros benzinmotoroknál is. (A 3 komponensre ható katalizátorral a sztöchiometrikus keverékkel üzemelő benzinmotoroknál a NOx-emisszió problémája megoldott.)

 

Biztos, hogy mindig szükség van rá?

Az Euro 6-os előírások bevezetésével szinte minden dízel gépjármű SCR-rendszert, vagyis AdBlue-befecskendezést kapott a NOx-kezelésére, mert az EGR már nem volt elég az új határértékek teljesítésére. (Haszongépjárművek esetében az Euro V bevezetése volt hasonló mérföldkő. Ott a Scanianak sikerült AdBlue-befecskendezés nélkül teljesítenie a normát, viszont cserébe volt olyan munkapontja a motornak, ahol a kipufogógáz több, mint 50%-a visszakerült a szívó oldalra, majd az égéstérbe.)

Az SCR-rendszer bevezetésével a kipufogógáz-visszavezetés NOx-kibocsátást csökkentő hatása kiváltható lenne, a legtöbb gyártó azonban 2 okból továbbra is alkalmazza a kipufogógáz-visszavezetést:

-          a AdBlue-tartály méretezésének fontos szempontja, hogy mennyi NOx-ot kell semlegesíteni, az EGR nélküli motorok több AdBlue-t fogyasztanak,

-          a menetcikluson nagyon kritikus rész a motor bemelegedési folyamata, amely szakasz a forró kipufogógáz visszavezetésével csökkenthető, a motor gyorsabban bemelegszik.

Ezek alapján megállapítható, hogy az SCR-rendszer bevezetésével az EGR nem feltétlenül szükséges, viszont vannak olyan szervizintervallumra és bemelegedésre gyakorolt jó hatása, ami miatt a gyártók továbbra is alkalmazzák.

 

 

Milyen fajtái vannak?

A kipufogógáz-visszavezetés két fő csoportra osztható: a kisnyomású és a nagynyomású visszavezetésre. A nagynyomású EGR azt jelenti, hogy a kipufogógázt a turbófeltöltő turbina oldala előtt csapoljuk meg és a szívó oldalon a kompresszor után vezetjük vissza.

Ennek előnye főleg a bemelegedési fázisban érezhető, ugyanis a visszavezetett kipufogógáz hőmérséklete ebben az esetben nagyobb. Sajnos hátrányai is vannak, ugyanis a turbina előtt a nyers emisszió található, ami tartalmazhat részecskéket, melyek hajlamosak a szívórendszerbe kerülő olajjal illetve olajpárával „elegyedni”, melynek eredményeképp lerakódások keletkeznek az EGR-szelepen, illetve a szívócsőben.

A kisnyomású EGR általában a turbina és a részecskeszűrő után vezeti vissza a kipufogógázt a kompresszorkerék elé. Ennek előnye, hogy a kipufogógáz hidegebb és tisztább, így kevésbé hajlamos az eltömődésre, és üzemmeleg motor esetén is alkalmazható akár hűtés nélkül is. Hátránya főleg a turbógyártókra van, mert a visszavezetett kipufogógáz károsítja a hagyományos lapátokat, így speciális bevonattal kell ellátni őket, ami ellenáll a kipufogógáznak.

 

 

Hogy mindkét rendszer előnyeit kihasználják, sok gyártó mindkét kipufogógáz-visszavezetési technikát alkalmazza. A bemelegedési fázisban a nagynyomású visszavezetést, üzemmeleg motornál pedig a kisnyomású EGR-t alkalmazzák.

 

 

A változtatható paraméterű szelepvezérlésnek köszönhetően a kipufogógáz-visszavezetésnek létrejött egy újabb formája, amit belső visszavezetésnek szokás nevezni. Ennek lényege, hogy a kipufogási ütemben a kipufogószelepet korán vagy későn zárjuk, így az első esetben valamennyi kipufogógáz benn reked a hengerben, míg a második esetben a szívási ütemben is nyitva van a kipufogószelep, ami azt eredményezi, hogy a kipufogó-csatornából a gázt visszaszívja a motor.

A belső visszavezetés egyik ékes példája az 1.0 Ford EcoBoost motor, melynek mind a szívó- mind a kipufogó-oldali vezérműtengelyének szöghelyzete változtatható a vezérlés helyzetéhez képest, az autós szleng ezt hívja „fázisállítós” szelepvezérlésnek.

 

A következő cikkben részletesen kitérünk a különböző visszavezetési módszerekre, és a meghibásodások ingoványos talajára is rámerészkedünk.

 

Az oldal fő támogatója

 

2020.10.23
Hivatalosan is megerősítették, hogy 2021. január 11-én rántják le a leplet az új Le Mans-i....
2020.10.23
Zalaegerszeget az M7-es autópályával köti össze az első, közel 6 kilométeres szakasz. ..
2020.10.23
Az amerikai izomautó üzembentartója 200 ezer forintos bírságra számíthat a több mint 100 km/h-s....
2020.10.23
SUV és szedán is érkezik tisztán elektromos hajtáslánccal a Jaguar-Land Rovernél, ám a tervezetnél....
2020.10.22
Sokaknak családtag volt, és nemcsak autópótlékként szolgált, ma egyre ritkább, pláne veterán....
2020.10.22
Ivan Lazarevic Szerbiából küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2020.10.22
Az elkövetkező hetekben a közelgő mindenszentek és halottak napja alkalmából egyre többen....
2020.10.22
37.710 eurójába került idén a németeknek az újautó vásárlása, jelentősen többe, mint egy évvel....
2020.10.22
Álomkezdés öt csillaggal: az ID.3 a lehető legmagasabb minősítéssel zárta az Euro NCAP (European....
2020.10.22
Tíz év után először fordult elő Németországban, hogy nem egy járműipari cég végzett a....