motortechnika
Nagynyomású kipufogógáz-visszavezetés
Mint ahogy előző cikkünkben felvezettük, a nagynyomású EGR azt jelenti, hogy a kipufogógázt a turbófeltöltő turbina oldala előtt csapoljuk meg és a szívó oldalon a kompresszor után vezetjük vissza. A régebbi szívómotorok esetén nem lehetett megkülönböztetni kis és nagynyomású rendszert, ugyanis ott mindig szívó ágra tudtunk visszavezetni kipufogógázt.
Azt is már említettük, hogy a nagynyomású visszavezetés előnye főleg a bemelegedési fázisban érezhető, ugyanis a visszavezetett kipufogógáz hőmérséklete ebben az esetben nagyobb. Az első típusokban nem is alkalmaztak más típust, csak nagynyomású (HP) visszavezetést. Az EGR-szelep a meleg oldalon helyezkedett el, vagyis közvetlenül a kipufogócsonknál. Ennek a hátránya az volt, hogy a leömlő hőjére kellett tervezni az aktuátort. Ezek a rendszerek főleg vákuumos EGR-szelepet alkalmaztak.
Hogy tehermentesítsék az EGR-szelepet a nagy hőtől, átkerült az EGR-cső másik oldalára, a szívócsatornára. Itt a vákuumos megoldásokat egyre inkább felváltották az elektromechanikus szelepegységek.
A következő fejlődési lépcső a visszavezetett kipufogógáz hűtése volt, melynek köszönhetően nem csak a bemelegedési fázist gyorsította, hanem üzemmeleg motor esetében a visszahűtött gáz kevésbé rontotta a motor hatásfokát (a henger töltési fokának javítása révén), így a nagynyomású visszavezetés egyik hátrányát valamelyest ki tudták küszöbölni.
Ezt még egy integrált termosztáttal lehetett még kifinomultabbá tenni, amely csak akkor nyit ki, ha a visszavezetett kipufogógáz felmelegítette a hűtőfolyadékot. Az igazán modern motorokon pedig már olyan hűtőt alkalmaznak ami előtt egy útváltó szelep helyezkedik el, vagyis a motorvezérlő kiválaszthatja, hogy melyik irányban szeretné visszavezetni a kipufogógázt: a hűtőn keresztül vagy azt megkerülve.
Igazán kuriózumnak számít a felső kategóriában alkalmazott kipufogógáz-visszavezetés, amit nem csak hűtővel és megkerülővel láttak el, hanem katalizátorral is, hogy tisztított kipufogógázt vezessünk vissza a motorba. Az alábbi képen látható megoldást az Audi alkalmazza.
Meghibásodások
Sajnos hátrányai is vannak, ugyanis a turbina előtt a nyers emisszió található, ami tartalmazhat részecskéket, melyek hajlamosak a szívórendszerbe kerülő olajjal illetve olajpárával „elegyedni”, melynek eredményeképp lerakódások keletkeznek az EGR-szelepen, illetve a szívócsőben.
Ha ilyen tüneteket produkál a motor, akkor érdemes a visszavezető csövet is ellenőrizni, ugyanis gyakoriak a lerakódások abban is.
Sokan próbálkoznak az EGR-szelep tisztításával, hiszen az egy költséghatékony megoldás lehet, de sajnos a koksz sokszor nem csak magáéban a szelepben található meg, hanem a tömítéseken keresztül feljuthat az állítóműbe is, így hiába tisztítják meg a szelepet, az állító megszorulhat, tönkremehet.
Gyakori hibaforrás lehet még az EGR-hűtő meghibásodása is, amit úgy vehetünk észre, hogy folyamatosan ellenőrizzük a hűtőfolyadék-szintet. Ha csökken a szint a kiegyenlítő tartályban, akkor lehet, hogy az EGR-hűtő hőcserélője kilyukadt, így hűtőfolyadék kerül a szívórendszerbe.
Az EGR-szeleppel együtt dolgozhat az úgynevezett frisslevegő-szelep, ami a benzinmotoroknál alkalmazott pillangószelephez hasonló egység. Dízelmotorokban általában 3 funkciója van: leállításkor bezárja a szívócsövet, így gyorsabban és rázkódás nélkül áll le a motor; részterheléssen kissé bezár, így tudja növelni a kipufogógáz-hőmérsékletet, ami előnyös a részecskeszűrőnek; és harmadrészt amikor kissé bezár, és torlasztja a friss levegőt, akkor a mögötte elhelyezkedő kipufogógáz-visszavezető helyen segíti a kipufogógáz beáramlását a szívócsőbe. Ezen szelep meghibásodása is EGR-problémákat okozhat.
A következő cikkben részletesen kitérünk a belső visszavezetésre, amit a nagynyomású visszavezetés alternatívájaként alkalmaznak.