Az évente megjelenő alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexe (Low Carbon Economy Index, LCEI) a G20-országok szén-dioxid-intenzitás csökkentése terén elért eredményeit követi nyomon (a szén-dioxid-intenzitás az üvegházhatást okozó gázok energiával kapcsolatos kibocsátását méri a GDP egymillió dollárjára vetítve). A tanulmány szerint a 2,6%-os csökkenés jelentős változás a korábbiakhoz képest, ami 2014-ig átlagosan évi 1% volt. Az Indexben szereplő országok közül egyedül az Egyesült Királyságnak és Kínának sikerült szén-dioxid-intenzitását a 2°C-os célnak megfelelő mértékben csökkentenie.

A 2017. évi LCEI a következőket mutatja:

●        A globális kibocsátás növekedési üteme 2016-ban lelassult: mindössze 0,4%-kal növekedett, miközben a globális GDP 3,1%-kal bővült. Az előző évek elemzéseit is vizsgálva elmondható, hogy a szén-dioxid-intenzitás az elmúlt három évben 2,6%-kal csökkent.

●        Alacsonyabb lett a globális szén-dioxid-intenzitás 2,6%-kal, ami azt jelzi, hogy folytatódik a 2014 óta tartó dekarbonizációs trend. Az E7-ek ennél gyorsabb, 4,2%-os csökkenést értek el, míg a G7-ek esetében a dekarbonizációs ráta 2,9% volt.

●        Az Indexben legjobban teljesítők, mint például az Egyesült Királyság, Kína, Mexikó és Ausztrália, a gazdaság növekedésével párhuzamosan tudták csökkenteni a kibocsátást.

●        A sereghajtók, például Indonézia, Argentína, Törökország és Dél-Afrika, mind a GDP-növekedésük mértékét meghaladó kibocsátási növekedési rátával rendelkeztek.

„Tanulmányunk azt hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezményben foglaltak csak akkor teljesíthetők, ha a részt vevő országok komolyan gondolják a cselekvések felgyorsítását. Amikor az éghajlatváltozással és a 2°C-os céllal kapcsolatos teendőkről esik szó, azt látjuk, hogy a legjobban és a legrosszabbul teljesítő országok közötti szakadék egyre mélyül – és ez a vállalkozások számára is problémát jelent” – mondta Jonathan Grant, a PwC klímaváltozásért felelős igazgatója, a tanulmány társszerzője.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexe

„A vállalatokat a befektetők és más tényezők is arra ösztönzik, hogy mérjék fel a 2°C-os forgatókönyvekkel kapcsolatos kockázatokat. Nem számolnak azonban 2°C-os eredménnyel, mivel a kormányoktól érkező jelzések ezt jelenleg nem támasztják alá.”

„A szén-dioxid-árazás világszerte egyre növekvő szabályozása ellenére az árjelzés gyakran túl gyenge ahhoz, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátás elérésére irányuló jelentősebb befektetéseket ösztönözzön. Számos vállalat több lehetséges eredménnyel számol, beleértve a szélsőséges időjárás gyakoribbá válását és más éghajlati hatást” – hangsúlyozta a PwC szakértője.

Az Egyesült Királyság és Kína vezet a környezetkímélő növekedésben

Csak az Egyesült Királyságnak és Kínának sikerült dekarbonizációs rátáját a 2°C-os célt meghaladó mértékben csökkentenie.

Az Egyesült Királyság esetében a szén-dioxid-mentesítés mértéke a globális átlagnak közel háromszorosa volt, amelyet a kibocsátás 6%-os csökkentésével sikerült elérni, ami a szénről a gázra történő átállásnak és az alacsonyabb energiafelhasználásnak volt köszönhető. A szigetországnak 2000 óta a legmagasabb átlagos dekarbonizációs rátát sikerült elérnie.

●        Ebben a szénerőművek 2025-ig történő tervezett bezárása is szerepet játszott, mivel a szénfelhasználás 52%-kal csökkent.

●        Helyébe a földgáz és a napenergia lépett, mivel a víz- és szélenergia felhasználása az alacsony csapadékszint és szélsebesség miatt csökkent.

●        Mivel a szénalapú energiatermelésről történő átállás már majdnem befejeződött, az Egyesült Királyságnak más kibocsátási forrásokkal is foglalkoznia kell, különösen a fűtési és a közlekedési ágazatban.

A lista második helyén a világ legnagyobb energia- és szénfogyasztója, Kína áll, ahol a szénfelhasználás 1,4%-os csökkentése (ami az új energetikai és környezetvédelmi politikáknak köszönhető) jelentős hatással volt a kínai gazdaság szén-dioxid-intenzitására. 2016-ban Kína hozta létre a legnagyobb, megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-kapacitást, amivel az Egyesült Államokat is túlszárnyalta. Ebben a kínai gazdaság átalakulása is szerepet játszott, a szolgáltatóágazat ugyanis az energiaintenzívebb ágazatok növekedését meghaladó ütemben bővült.

Bár az Egyesült Királyság és Kína jelentősen megfékezte szénfogyasztását, más országok – például India, Törökország és Indonézia – kitöltötték ezt a rést. Mivel a fogyasztási szerkezet átalakult, a szénfogyasztás mindössze 1,7%-kal csökkent, és továbbra is a világ energiaszükségletének egyharmadát fedezi. Az olaj- és gázfogyasztás 1,58%-kal nőtt. A nap- és szélenergia-felhasználás 30%-kal, illetve 15,9%-kal növekedett, a globális energiafelhasználásnak azonban továbbra is kis részét képezi.