Ez nekem akkor is túl csupasz.

Az új autók tudásával párhuzamosan fejlődött a kijelzők mérete is. Amióta lehetőség van az android vagy iOS alapú okostelefonok csatlakoztatására, a fekete-fehér, gagyi kijelzők már nem csak számcímeket, hőfokot és időt jeleznek, hanem az applikációk szintjét is hozniuk kell, illetve millió további információt is tálalnak: mindezt stílusosan, de áttekinthetően és praktikusan kell/kellene.

A vásárlókra nagy hatást gyakorol a kormány mögötti és a központi kijelző egyaránt. Egy-egy ötletes megoldás a tervezők részéről, és máris fején találták a szöget: a leendő ügyfél máris modern összhatással találkozik, és nem támadnak benne kétségek, hogy esetleg vajon más vetélytárs a kategóriában meggyőzőbb belépőt produkálna-e. Az új autók egyik gyenge pontja ez a kijelzősdi, ezen rengeteg áll vagy bukik.

Teljesen más dimenzió az új Peugeot-k belseje.

A stílusbeli vonatkozáson túlhaladva a biztonság és a praktikum vízére evezünk, hiszen ezek is kulcsfontosságú szempontok a felhasználó mindennapjaiban. A konstruktőrök kezdetben előszeretettel „pakoltak be egy tabletet” a műszerfal tetejébe – sokszor ízléstelen módon. A kijelző magas pozicionálása viszont előnyös, mert a vezető látóterébe jól illeszkedik, gyakorlatilag az ablakon való kilátáshoz szorosan kapcsolódik annak alsó vonalában elhelyezkedve – tetszik vagy sem.

Az Audiknál például szépen el tudott bújni a műszerfalba a monitor, de akad olyan modell is, amelyben minden információ a kormány mögött látható csak: ez élményautóknál gyakori megoldás, hiszen egy jóízű kupézás vagy kabriózás önfeledt perceiben – például este – teljesen ki lehet zárni az információáradatot, és át lehet adni magunkat a mutatók okozta bűvöletnek és a kanyarvadászatnak. Erre jó példa a TT RS, vagy esetleg a dicséretre méltó BMW Z4, amely már a kaputelefonok korszakában a mai napig igényesnek mondható navigációt és kijelzőt kínált.

Modernnek modern, szépnek szép.

A Volkswagen csoport több modelljében is jellemző megoldás, hogy alsóbb sávba kerül a kijelző. Noha a szellőzőrostélyok csillagközi rombolókhoz hasonlóan felülre toltak, a hatás új és modern, a monitor talán még így is lejjebb helyezkedik el, kevésbé illeszkedik a látótérbe.

A kijelzőkre kezdenek visszatérni a fizikai gombok, illetve a TV-szerű hatalmas megoldásoknál a touch pad egyre finomodott. Jó móka volt eltüntetni a gombokat, de vezetés közben, zsíros újjal eltalálni egy pontot a tableten, ahonnan visszajelzés sem érkezik, az nehézkes és veszélyes. Ahol megmaradtak az érintős „gombok”, általában már finom rezgéssel adja tudtunkra a rendszer, hogy érzékelte ujjunk parancsát.

Az S-osztályban micsoda nagy szám volt a dupla "TV"!

A touch padek esetében nincs szükség jobb kezünk levegőben tartására vagy nem kell ügyeskedni letámasztására, hogy közben be tudjunk pötyögni valamit. Kényelmes pozícióban tudunk billenteni, lapozni, kattintani és firkálni is. A központi rendszerek intelligenciája manapság abban rejlik, hogy tényleg simogatva, tologatva lehet játszani az érintőpadon, kapunk visszajelzést. És ezt fejelik meg a gyártók egyre kifinomultabb hangvezérléssel, amely már nyelvjárásokra is érzékeny, és körülbelül beszélgetni is lehet négykerekűnkkel, képes válaszolni.

Vagyis a stíluson túl a biztonság és a praktikum témában is lehet szempontokat meríteni az előbb felsoroltakból. Jelenleg a gyártók feladata a minél okosabb, ugyanakkor könnyen kezelhető menürendszerek kidolgozása, amelyet ügyesen meg lehet támogatni hangvezérléssel vagy gesztikulációval. És hiába a papíron meg laborban jól működő, modernnek tűnő megoldások, hogyha vezetés közben ösztönszerűen keressük középen a legnagyobb gombot, tekerjük a hangerőszabályozót odafigyelés nélkül. Van, ami 10 év viszonylatában sem változik, például a Z4-es édi rádiókapcsolója, tekerője és a 6 gomb sorban.

Öreg brites ez a belső, pedig szépnek indul, de aztán alább hagy varázsa. Aston Martin DBS Superleggera.

Néha a „csak bedobtak középre egy tabletet” megoldás előnyösebb lehet, de természetesen nem feltétlenül szebb (80 milliós árcédulával sem!). Viszont az Alfa Romeo gyönyörűen illesztette kijelzőjét a műszerfalba! Nálam ez viszi eddig stílusban a prímet, noha a grafika nem annyira nagy szám.

Az RDX belső műszerfal kialakítása az NSX szupersportautóét idézi. Biztonsági szempontból ideális szemmagasságban van a kijelző.

Ízlések és pofonok, az viszont kétségtelen, hogy az elmúlt 4 évben több gyártó is kereste az utat, próbált modern lenni, néha túl gyorsan is. Például a vásárlói visszajelzések alapján került vissza a tekerős állomáskereső a Honda Accordokba az USA-ban 2019-re, míg ugyanitt éves technológiai elismerést kapott a japán gyártó luxusmárkájának új szabadidő-autója, az Acura RDX. Itt nemcsak az új hatás, de a praktikum is kimagasló.

Neked melyik a kedvenc műszerfalad, és melyik az, amelyiket totál átrajzolnád vagy kidobnád belőle az oda nem illő tabletet? Bejön a Lexus kialakítása vagy inkább németes vagy?

A kormány mögött, a műszerfal tetején az a két tekerős nyúlvány fura látvány.