vasút

Becsey Zsolt: cél a kötöttpályás közlekedés erősítése

2015.06.02.

– A kormány célja a kötöttpályás közlekedés erősítése, ennek érdekében európai uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket tervez a következő időszakban – mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára a MÁV Zrt. pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés által szervezett Szabadjelzés 2015 elnevezésű konferencián, kedden Gárdonyban.

Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő években komoly forrásokat fordítanak a transzeurópai hálózatok fejlesztésére, a rendelkezésre álló pénzek mintegy háromnegyede a kötöttpályás közlekedést érinti majd. Példaként említette, hogy a városokban intermodális központokat hoznak létre, az elővárosi vasútvonalakat fejlesztik, a nagyvárosokban pedig a kötöttpályás közlekedési útvonalakat korszerűsítik. Megjegyezte, hogy Magyarország több mint 7700 kilométernyi vasútvonalának 35 százaléka a transzeurópai hálózatban van, ezzel pedig a vasúttársaságok áruszállítási részlegeinek élni kellene.


Az állam kétvágányosítással és villamosítással tudja mindezt elősegíteni: a párhuzamos vágányok kiépítése rendkívül drága, de ahol indokolt, mint Esztergom térségében, ott elvégzik, míg a villamosítás olcsóbb és szintén „kívánatossá teszi a vasutat, mint ügyfelet” – fogalmazott. Az államtitkár kiemelte, hogy a vasúti áruszállítási piac 2006 óta liberalizált, ennek ellenére a több mint 150 éves szereplők, a Rail Cargo Hungary és a GYSEV Cargo a piac kétharmadát birtokolja. Hozzátette: ma már 8-10 kis vasúti társaság is működik e területen, ezért sok szabályozást kell megváltoztatni. Reményét fejezte ki, hogy a sokszereplős piac hatékonyságjavulást, teljesítménynövekedést és akár foglalkoztatás növekedést is hozhat.

Becsey Zsolt elmondta: az e-útdíjból befolyó évi 180-200 milliárd forint bevételt rögtön elkölti az állam közlekedésre: vasútra évente 300 milliárd forint felett költ a fogyasztói árkiegészítéssel együtt, de például az M5-ös és M6-os autópályák rendelkezésre állási díjaira is nettó 84 milliárdot fizet ki. Összesen évi 700-800 milliárd forint megy közvetlenül a közlekedési szférára - fűzte hozzá.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határmenti gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta: európai uniós érték a határokon átnyúló közlekedés, ennek megfelelően a Duna Stratégia kiemelt területe a vasúti, közúti és vízi közlekedés. Magyarország szempontjából a környező országokkal való együttműködés kötelező mind szomszédságpolitikai, mind versenyképességi okokból, ugyanakkor 25 évvel a rendszerváltozás után is az országhatárok még mindig gátat szabnak a fejlesztéseknek, ami versenyhátrány számos régiónak és többek között párhuzamos fejlesztésekben nyilvánul meg – közölte. Elmondta, hogy Magyarországon az áruszállítás volumene 280 ezer tonna felett volt tavaly, ebből a közút 41, míg a vasút 36,8 százalékot tett ki.

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság....
2024.03.28
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.03.28
Új hajtáslánccal bővül a Lexus első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett modellje, a....
2024.03.28
Négy új hajó siófoki felavatásával vette kezdetét a 178. balatoni hajózási szezon csütörtökön. ..
2024.03.28
Két kulcsfontosságú modelljükhöz is ráncfelvarrást mutatott be a Seat és további két modell kaphat....
2024.03.28
Második évtizede viselhetik a büszke jelzőt Győrben: az Audi Hungaria üzemelteti a világ legnagyobb....
2024.03.28
Az új Toyota Yaris a kifinomult technológia és a vezetési élmény legfrissebb példája, mely a hibrid....
2024.03.28
Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani - írja a Katasztrófavédelem. ..
2024.03.28
Idén januártól elektromos Peugeot e-Partneren érkezik a segítség azokhoz a dél-ausztráliai....
2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....