vasút

Becsey Zsolt: cél a kötöttpályás közlekedés erősítése

2015.06.02.

– A kormány célja a kötöttpályás közlekedés erősítése, ennek érdekében európai uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket tervez a következő időszakban – mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára a MÁV Zrt. pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés által szervezett Szabadjelzés 2015 elnevezésű konferencián, kedden Gárdonyban.

Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő években komoly forrásokat fordítanak a transzeurópai hálózatok fejlesztésére, a rendelkezésre álló pénzek mintegy háromnegyede a kötöttpályás közlekedést érinti majd. Példaként említette, hogy a városokban intermodális központokat hoznak létre, az elővárosi vasútvonalakat fejlesztik, a nagyvárosokban pedig a kötöttpályás közlekedési útvonalakat korszerűsítik. Megjegyezte, hogy Magyarország több mint 7700 kilométernyi vasútvonalának 35 százaléka a transzeurópai hálózatban van, ezzel pedig a vasúttársaságok áruszállítási részlegeinek élni kellene.


Az állam kétvágányosítással és villamosítással tudja mindezt elősegíteni: a párhuzamos vágányok kiépítése rendkívül drága, de ahol indokolt, mint Esztergom térségében, ott elvégzik, míg a villamosítás olcsóbb és szintén „kívánatossá teszi a vasutat, mint ügyfelet” – fogalmazott. Az államtitkár kiemelte, hogy a vasúti áruszállítási piac 2006 óta liberalizált, ennek ellenére a több mint 150 éves szereplők, a Rail Cargo Hungary és a GYSEV Cargo a piac kétharmadát birtokolja. Hozzátette: ma már 8-10 kis vasúti társaság is működik e területen, ezért sok szabályozást kell megváltoztatni. Reményét fejezte ki, hogy a sokszereplős piac hatékonyságjavulást, teljesítménynövekedést és akár foglalkoztatás növekedést is hozhat.

Becsey Zsolt elmondta: az e-útdíjból befolyó évi 180-200 milliárd forint bevételt rögtön elkölti az állam közlekedésre: vasútra évente 300 milliárd forint felett költ a fogyasztói árkiegészítéssel együtt, de például az M5-ös és M6-os autópályák rendelkezésre állási díjaira is nettó 84 milliárdot fizet ki. Összesen évi 700-800 milliárd forint megy közvetlenül a közlekedési szférára - fűzte hozzá.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határmenti gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta: európai uniós érték a határokon átnyúló közlekedés, ennek megfelelően a Duna Stratégia kiemelt területe a vasúti, közúti és vízi közlekedés. Magyarország szempontjából a környező országokkal való együttműködés kötelező mind szomszédságpolitikai, mind versenyképességi okokból, ugyanakkor 25 évvel a rendszerváltozás után is az országhatárok még mindig gátat szabnak a fejlesztéseknek, ami versenyhátrány számos régiónak és többek között párhuzamos fejlesztésekben nyilvánul meg – közölte. Elmondta, hogy Magyarországon az áruszállítás volumene 280 ezer tonna felett volt tavaly, ebből a közút 41, míg a vasút 36,8 százalékot tett ki.

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.06.21
Súlyos baleset történt szombaton délután a szlovákiai Vysoká nad Kysucou községben (Čadcai járás):....
2024.06.20
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.06.20
A Múzeumok éjszakáján, szombaton nyílik meg a Földalatti Vasúti Múzeum új kiállítása, amely a 150....
2024.06.20
1999-ben történelmet írt a BMW V12 LMR, ami két Le Mans korszak között tudta megnyerni a 24 órás....
2024.06.20
Csökkent a forgalomba helyezett új autók száma májusban az egy évvel korábbihoz képest az Európai....
2024.06.20
A Le Mans-i 24 órás versenyen debütált a Michelin bemutatja levegő nélküli holdjárókerekének....
2024.06.20
Május végén rendezték meg a szlovákiai Svidnikben az idei Big Rocket Cup-ot, melyre a Szegedi....
2024.06.20
A Miskolci Egyetem (ME) és a CATL Debrecen együttműködési megállapodást kötött, amely szerint a....
2024.06.20
Dubaj rendőrsége ezen a héten avatta fel a Tesla elektromosautó-gyár extravagáns terepjárójának....
2024.06.20
Májusban 63 százalékkal nőtt az újonnan forgalomba helyezett villanyautók száma Magyarországon. ..