A repülőgépnek képesnek kell lennie arra, hogy a világon bárhová elszállítsa az elnököt úgy, hogy ő közben a levegőből akár egy háborút is irányítani tudjon. A Boeing 747-8-as típusú, új gépnek nagyobbnak, erősebbnek és műszaki szempontból sokkal fejlettebbnek kell lennie a jelenleg használt Boeing 747-200B jumbónál. Az jövő Air Force One-ja leghamarabb 2023-ra épülhet meg.

Az új különgép előállítására a következő pénzügyi évre 102 millió dollárt irányoztak elő, az azutáni öt évben pedig további 3 milliárdot költenek majd rá – nem számítva az előre nem látott kiadásokat. Az új különgép megépítését még George W. Bush elnök kezdeményezte, ám a projekt megvalósítását fel kellett függeszteni a recesszió miatt.

Az amerikai légierő által hivatalosan VC-25A kódnéven emlegetett Boeing 747-200-asokból kettő van. A hosszabb utakon ezek a repülőgépek szállítják az elnököt, kivéve akkor, ha a fogadó repülőtér leszállópályája túl rövid a fogadásukhoz. Közülük mindig azt nevezik Air Force One-nak, amelyik éppen az elnököt szállítja. (Ugyanez a helyzet a tengerészgyalogság kezelésében álló helikopterekkel: a Marine One az a jármű, amelyikben az államfő-főparancsnok éppen helyet foglal.)

A most használatban lévő Boeingeket, amelyek függőleges vezérsíkjukon a 28000-es, illetve a 29000-es kódszámot viselik, még Ronald Reagan rendelte meg, és George H.W. Bush (az idősebb Bush elnök) vette használatba 1990-ben, amikor még létezett a Szovjetunió, és a Fehér Ház munkatársai még csipogót és faxot használtak a kommunikációhoz. A Boeing már több mint két évtizede leállt a 747-200-asok gyártásával. Ilyen gépekből már csak 20 repül a világon; túlnyomórészt teherszállítógépnek használják őket fejlődő országokban.

Alkatrészt már nem gyártanak hozzájuk, ezért a légierőnek szükség esetén meg kell rendelnie a gép elemeinek elkészítését. A műszaki ellenőrzések és a karbantartási munkák miatt szinte nincs olyan időpont, hogy az elnöki repülők valamelyike ne lenne szolgálaton kívül. Az első elnök, aki az ő külön használatára megépített repülőgépet vett igénybe, Franklin D. Roosevelt volt, és először 1945-ben a Sacred Cow (Szent Tehén) fedélzetén utazott ilyennel.

Az Air Force One elnevezést Dwight Eisenhower idején kezdték el használni. Kilenc volt elnöki repülőgépet a légierő daytoni múzeumában állítottak ki, a tizediket pedig, amely háttérként szolgált a republikánus elnökjelölt-aspiránsok idei második televíziós vitájához, a kaliforniai Simi Valleyben található Reagan Elnöki Könyvtár kölcsön vette.

A jelenlegi különgépek három szinten megoszló alapterülete csaknem 372 négyzetméter. Van bennük dolgozószoba, tárgyalóterem, hálószoba és egészségügyi helyiség is, amelyben szükség esetén műtétet is lehet végezni. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az ifjabb Bush elnök támaszpontról támaszpontra repült az Air Force One-nal, attól tartva, hogy maga is merénylet célpontjává válik.

A kommunikációban akkor tapasztalt fennakadások kihozták sodrából az amerikai haderő parancsnokát, aminek hatására a gépen korszerűsítéseket hajtottak végre. A jövő elnöki gépének kiszemelt Boeing 747-8-as típus mintegy 76 méter hosszú, a levegőben való újratankolás nélküli repülési távolsága több mint 12 550 kilométer, hajtóműveinek tolóereje pedig csaknem 296 kN. Az új Air Force One-t úgy építik meg, hogy ellen tudjon állni az elektromágneses impulzusoknak és a nukleáris sugárzásnak.

A repülőt csaknem biztosan felszerelik a hőkereső rakéták elleni védelemmel. Az elnöki különgép repülési költsége óránként 180 ezer dollár. Az új Air Force One megépítését egyik amerikai nagy párt sem ellenzi. A The New York Times szerint ebben az is közrejátszik, hogy nem tudni: annak elkészültekor melyikük ellenőrzése alatt áll majd a Fehér Ház.