Fortyog a kávé, szól a rádió és persze jár a motor. Errefelé kőkemény hagyományokra tekint vissza a távolsági motorindítás. Egy gomb a kulcson, és máris jár a motor, életre kel autónk a nagy északi hidegekben. Kétségtelen, hogy sokkal kellemesebb nem jéghideg ülésekbe huppanni. Hiába az ülésfűtés, az első pár perc igen ramaty tud lenni akkor is, hogyha egy-két mérföld után már életre kel a V6-os.

Csak egy átlagos reggeli melegítés. Helyzetjelző be, motor be, ilyenkor zárva van az autó.

A probléma csak ott van szerintem, hogy amíg ezek letusolnak és megeszik a pirtóst, végig jár a motor. Sokan ezzel indítják a napjukat, feleslegesen pöfögtetve járművüket. Szép dolog máris négykerekűre gondolva kezdeni a reggelt, aláírhatom, de ez nem egyenlő az indokolatlan légszennyezéssel. Akik pedig tényleg csak percekig veszik igénybe ezt az extrát, szintén örömmel huppannak az ülésekbe, legyen kint fagy.

A közlekedési szabályok terén elsősorban a piros lámpával gyűlt meg a bajom. Jól lehet, kis hazánkban egyszerű és egyértelmű alapokon nyugszik ez a táblás-lámpás-útjeles szisztéma, addig itt a pirosnál is lehet kanyarodni, no meg a balosoknak néha elsőbbségük van a jobbosokkal szemben.

Ebben is van logika, egész egyszerűen mindenki másképp csinálja. Egy kicsit pontosabban megfogalmazva, jobbra szabad kanyarodni alapból piros jelzés esetén is, ha ezt nem tiltja külön tábla – amelyen szöveggel szerepel, hogy mit lehet és mit nem, nehogy meg kelljen jegyezni egy jelet és hozzá tudni társítani valami megtanult dolgot. Semmi gond, olvasni azért tudnak errefelé is, így legalább nekem is könnyebb a dolgom kezdetben. A vonalhoz érve teljesen megállva meg kell győződni arról, hogy senkit sem zavarunk meg a manőverrel, mert egyébként nincs elsőbbségünk a zöldesekkel szemben. Ezzel a praktikus megoldással több autó is ki tud slisszolni adott ütemben a zöld jelzésen felül is.

Aztán, a balra kanyarodásnál telizöld esetén érvényesek a klasszikus szabályok. Viszont villogó teli pirosnál szintén kanyarodhatunk, ha nem jönnek szemből. A nyíllal jelzett kanyarodó zöld nyugalomra adhat okot, ekkor csak mi szereplünk.

A többsávos és középen osztott útpálya sajátosságai miatt jellegzetes pontok a visszafordító balosok, ahol szintén kikanyarodhatunk teli piros esetén, ha nincs forgalom. Ekkor jellemzően elengednek a jobbra kanyarodók minket, a 180 fokos manőver hiába balos, miénk az előny. Teljesen meglepett. Sima balra kanyarodásnál ugye ez pedig nem érvényes.

Klasszikus tűzcsap, mint a filmekben. Elegendő négy sáv szélesség egy alsórendű útra?

Szintén a széles útpálya szülöttje az a középső sáv, amit kanyarodásra lehet használni. Külön kanyarodósáv helyett inkább végig van egy közös az úttest közepén, ahova a balra kanyarodás előtti lehető legkésőbb sorolhatunk csak ki, illetve a besoroláskor sem nagyon haladhatunk benne annak érdekében, hogy egy szemből szintén kanyarodni kívánóval ne találkozzunk össze.

Autópályán és autóúton jellemzően 98-112 km/órás sebességgel haladhatunk, szóval már kapásból visszasírom az M0-ás körgyűrűt, nemhogy a 130-as autópályáinkat az idegesítő 120 km/órás korlátozásokkal teli német és francia szakaszok mellett is. A jellemzően három sáv szélsőjében haladók a szabályoknak eleget téve lassítással vagy sávváltással segítik a besorolókat, illedelmesen. Apropó, állítólag a leállósávon veszteglő járműveket minimum illik, a rendőrt pedig kötelező egy teljes sávváltással elkerülni, beljebb sorolva. Nem rossz, de ehhez kell a teljes tempószabadság a sávok tekintetében, a kötelező jobbratartás hiánya, illetve, annyi szigorítás azért van, hogy a kamionok nem mehetnek legbelül.

És a legszebb és legtiszteletreméltóbb dolog: kevés helyen veszik ennyire komolyan a STOP táblákat, mint errefelé. Teljesen állóra kell fékezni az autót még a vonal előtt, nem a vonalon, ezután gurulhatunk előrébb körbe nézni (elviekben nálunk is). De ha például egy parkolóban a gyalogos-átkelőhelyek előtt is kint van a tábla, nulla forgalom és járókelő esetén is hörögve tiszteletüket teszik a csík előtt Shelby 350-esek is, vagy éppen utcát beterítő mennydörgéssel dobálja vissza a fokozatokat egy-egy 5.0-ás GT a dearborni Ford Engineering Laboratory parkolójában, amíg meg nem állnak gyönyörű felnijei.

Legyen nappal, éjjel, legyen totál kihaltság, ezek megállnak. Nem hittem volna el, ha nem látom a saját szememmel. Mindenki megáll! A kedvencem amúgy a 4 irányból érkezőknek kirakott 4 STOP tábla, ekkor az érkezési sorrend, vagy pontosabban megfogalmazva a kerékgördülés időbeni megszűnése a mérvadó, ez adja az érkezési sorrendet, de a közös megegyezés érvényesül a gyakorlatban. Mik vannak! Ebből nem lesz külhoni jogsi egyelőre!

Rendőrvonulás esetén - a filmekből ismerős klasszikus, amerikai vinnyogó szirénás zenei aláfestés társaságában és temérdek kék-piros LED-del - mindenki megáll a városban az adott szakaszon, kisorol azonnal, ezzel akár 2-3 sáv szabad területet adva a vonuló jardoknak középen, akiknek olyan góliát gépeik vannak, hogy bármit is tettél, ezeket meglátva inkább megállsz nekik...

Tarts velem a következő részben is, amelyben megpróbálom szakavatottaktól kideríteni, hogy miért járnak sokan akkora autókkal, hogy a motorháztetejükre helyezett levesemet szájmagasságból szürcsölhetem!