Nincs még egy ország, ahol olyan mély és feltétel nélküli rajongást táplálnának a Land Cruiser iránt, mint Ausztráliában. A valaha eladott terepjárók több mint 10 százaléka itt talált gazdára, a szigetország 2024-ben a világranglista élére ugrott az új generációs LC 300-asok értékesítésében - többet adtak itt el belőle, mint Japánban! De az elődmodell 200-assal ugyanúgy dobogós helyen állt a globális eladásokban, mint a LC 150-es Prado modellel.

Ezeknél a kombi, illetve light duty szériáknál is több fogyott azonban az évtizedek alatt a heavy duty sorozatból, azon belül is a 70-es szériából, amely 1985-ös bemutatása óta a mai napig több mint 340 ezer példányban talált gazdára Ausztráliában. Érthető ez a bődületes mennyiség, hiszen ezt a modellt nem divatból és nem is hobbiterepezéshez vásárolják tulajdonosai, hanem munkaeszközként és túlélő szerszámként kell bizonyítania.

Történetünk hőse a 70-es széria közvetlen elődjének, a Land Cruiser-legendát megteremtő J40-es sorozatnak egy késői, 1982-es példánya. Negyvenhárom év alatt 415 426 kilométert futott a keskeny, ám annál hosszabb, zárt karosszériás terepjáró. Ez csekély igénybevétel volna egy szedán vagy ferdehátú esetében, a J40-es azonban egy old school terepjáró, amely lelkesen végez bármilyen nehéz feladatot, de nem érzi magát a bőrében, ha aszfalton – pláne autópályán – kell közlekednie.

Biztosra vehetjük tehát, hogy ennek a több mint 400 ezer kilométernek a túlnyomó részét kis sebességgel, nagy terheléssel, a legkevésbé sem civilizált körülmények között tette meg az autó. Annál is inkább, mert egykori tulajdonosa kifejezetten ilyen körülmények közé szánta azt. Az autó ugyanis azé a Steve Irwiné volt, aki Krokodilvadász című természetfilm-sorozatával nem csak személy szerint tett szert világhírre, de más térségek mellett elsősorban Ausztrália lenyűgöző és rémisztő vadvilágával is megismertette a nézőket. Az epizódokban végzett ismeretterjesztő munkájával, valamint a szülei által alapított állatkert, az Australia Zoo fenntartásával és fejlesztésével Irwin felbecsülhetetlen szolgálatot tett az ausztrál és globális vad- és környezetvédelem ügyének.

A kérdéses Toyota Land Cruiser tehát a lehető leghitelesebb körülmények között töltötte pályafutása javát, amely azonban nem csak a tulajdonos életmódja miatt volt kalandos. Az autó eredetileg hosszú tengelytávú (HJ47) pickupnak készült, és csak később építették át utasszállítóvá. Az eredeti, négyliteres dízelmotor erejét egy ponton kevésnek találták, így a helyére egy helyi gyártású 4,9 literes Ford benzinmotor: Cleveland V8-as blokk került. A négyfokozatú kézi sebességváltót azonban megtartották.

Legutóbbi tulajdonosa, aki idén augusztusban 40 ezer ausztrál dollárért, azaz 8,9 millió forintért vált meg tőle egy árverésen, a nála töltött 12 év alatt végig komolyan vette az öreg jármű karbantartási igényeit: a mechanikus alkatrészeket ugyanúgy felújították, mint a teljes elektromos rendszert, a belső teret javított hang- és hőszigetelés, valamint a Land Cruiser J60-as sorozatból származó első ülések tették komfortosabbá. A legtöbb kopó alkatrészt kicserélték, új a műszeregység, a hátsó lámpákat LED-esre cserélték.

Az autó ezzel együtt sem mentes a korából fakadó hibáktól, elsősorban a korrózióval kell gyorsan kezdenie valamit az új tulajdonosnak. Megéri viszont a fáradozást a Toyota, és nem is csak egykori híres tulajdonosa miatt: míg az árveréseken rendkívül népszerű a rövid tengelytávú változat, a nyújtott verzióból sokkal kevesebb kerül eladásra, ami egyben arra is utal, hogy kevésbé biztosított a fennmaradása. Az Irwin-féle HJ47-es Troopy új gazdája tehát az eredeti tulajdonoshoz hasonlóan maga is sokat tesz egy veszélyeztetett faj fennmaradásáért – és hogy az hüllő, kétéltű, erszényes vagy összkerekes, az már csak részletkérdés.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!