A dízelek kegyvesztése és az akkumulátoros elektromos járművek komótos térnyerése miatt ma minden korábbinál nagyobb szükség van az olyan hajtáslánc-technológiákra, amelyekkel gazdaságosan közlekedhetünk. Ezért örvendenek töretlen népszerűségnek a Toyota öntöltő hibrid típusai, amelyek a bevált belső égésű motortechnológiát racionális mértékű villamosítással társítják.

Van azonban egy másik technológia is, amely mérlegelésre érdemes. A sűrített földgáz (CNG) a mobilitás sötét lova. Égése során nagyságrendekkel kevesebb gáznemű káros anyag és gyakorlatilag semmi korom nem kerül a légkörbe. A motort sem szennyezi lerakódásokkal, ráadásul fő alkotóeleme, a metán előállítható fenntartható forrásból, például biohulladékból. Ha ennyi nem volna elég, a kereskedésben és a kútnál egyaránt jelentős megtakarításokat hoz a felhasználónak. A technológia felára nagyságrendekkel kisebb, mint akár egy hibrid – és pláne, mint egy hálózatról tölthető elektromos – hajtáslánc esetében, használat során pedig felével-harmadával kisebb üzemanyag-költségekkel számolhatnak az ügyfelek, mintha dízel üzemű autóval járnának. Hab a tortán, hogy a technológia rendkívül biztonságos: a CNG tartály rendkívül robusztus, ráadásul a gáz gyulladáspontja is magasabb, mint a benziné.

A technológia ennek ellenére a világ számos pontján, így Európában is mellőzött statisztaszerepbe kényszerült, mivel nagyon hézagos a töltőinfrastruktúra. Nem így Indiában, ahol a kormányzat környezetvédelmi programjának keretében komoly kúthálózat alakult ki. Jelenleg 3000 ponton tankolhatunk sűrített földgázt a hatalmas országban – összehasonlításként, a területileg háromszor nagyobb Európában csupán 2600 kút található.

Ez megmagyarázza, hogy a Toyota miért pont itt, az indiai piacon mutatta be első új generációs E-CNG típusait. A márka először a Glanza kompakt ferdehátú modellt alakította át sűrített földgáz üzemre, most pedig bemutatta a Toyota Urban Cruiser Hyryder városi szabadidőjármű CNG-kompatibilis változatát is. A vállalat stratégiai partnerével, a Suzukival közösen fejlesztett modellek és hajtásláncok műszaki adatai egyelőre csak hézagosan állnak rendelkezésre. Annyi azonban kiderül, hogy míg a Glanza 1,2 literes, soros négyhengeres motorja gázüzemben 90 helyett 78 lóerőt teljesít, az Urban Cruiser Hyryder 1,5 literes erőforrása üzemanyagtól függetlenül 103 lóerős – sebességváltója ugyanakkor csak ötfokozatú, kapcsolású egység lehet; a komfortosabb, hatfokozatú automata váltó ugyanúgy nem rendelhető a CNG üzemű crossoverhez, mint az összkerékhajtás.

Habár Eurázsiában újdonságnak számít a gyárilag sűrített földgázra felkészített Toyota, Észak-Amerikában több hullámban is megpróbálta népszerűvé tenni ezt a rendkívül észszerű technológiát a gyártó, nem is akárhogyan. Legutóbb, 2008-ban egy Toyota Camry Hybrid CNG tanulmányautó és két kísérleti gázüzemű Toyota Prius ejtette bámulatba a Los Angeles-i autószalon látogatóit. Ezek végül az említett infrastrukturális hiányosságok miatt megmaradtak ígéretes koncepciónak – ami viszont nem jelenti azt, hogy ne vásárolhatnánk akár Európában is CNG üzemű Toyota hibridet.

Egy holland specialista, a Prins már 2019-ben Toyota hibridekkel bővítette CNG-portfolióját. A cég a 2,5 literes és az 1,8 literes benzinmotort egyaránt alkalmassá tette a sűrítettföldgáz-üzemre, ami azt jelenti, hogy a Toyota RAV4, a Toyota C-HR és a Toyota Auris Touring Sports egyaránt elérhető volt náluk tri-fuel (azaz benzin, CNG és elektromos üzemű) kivitelben. Később a Toyota Kluger 3.5 V6-os benzinmotorját is átalakították takarékos és tiszta CNG technikára, aminek elsősorban a cég ausztráliai leányvállalatának taxis ügyfelei örültek.

Fotó: Express Drivers, India Today, Wheelsage.org

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!