A közlekedés során a látás a legfontosabb érzékszervünk, ha nem látunk jól, az balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet. A közeli és távoli látásunk egyaránt szükséges ahhoz, hogy a vezetés biztonságos legyen: fel kell tudni mérni a közúti veszélyeket, pontosan kell látni a műszerfal jelzéseit, de a KRESZ-táblákat is időben fel kell ismerni ahhoz, hogy balesetmentesen és szabályosan haladjunk 

A látásélességtől a színtévesztésig

A látás egyik legfontosabb része a vezetésnél a távoli látásélesség, az a képesség, hogy tisztán tudjunk fókuszálni nagy távolságra. Ha rosszul látunk távolra, akkor túl későn veszünk észre egy jelzést, és már nem marad elég idő a reagálásra. Ráadásul minél gyorsabban haladunk, annál kevesebb ez az idő. 

Szintén nagyon fontos a mélységérzékelés, hogy például egy sávváltás esetén fel tudjuk mérni a távolságot a különböző mozgó járművek között. A látómező – vagyis a képesség, hogy a fejünk mozdítása nélkül, a „szemünk sarkából” is észlelünk dolgokat – azért nagyon fontos, mert például észrevehetjük a gyalogosokat az út szélén, anélkül, hogy levennénk az útról a tekintetünket. A vízszintes térlátásunk nagyjából egy félkör, 180 fok, de 100 kilométer/óránál már lecsökken 40 fokra. 

A vezetés során a látás egyik legfontosabb része a látásélesség

A biztonságos éjszakai vezetéshez fontos, hogy a szembejövő autók vakító fényszórója ellenére is lássunk, az erős fény okozta ragyogásból a szemünk gyorsan rendbe jöjjön. Negyven éves kor fölött ez a képesség romlik, az idősebbek az éjjeli látásromlásukat azzal ellensúlyozhatják, hogy lassabban vezetnek. További elengedhetetlen képessége a szemnek, hogy a távoli és közeli dolgok között gyorsan tudjuk fókuszt váltani, például amikor rápillantunk a műszerfalra, majd megint az utat figyeljük. Mindezek mellett a színlátás is fontos része a vezetésnek, a színtévesztők meg tudják tanulni a közlekedési színek megkülönböztetését helyzetük és fényerejük alapján.

Szemészeti vizsgálat a jogosítványhoz

A látás fontossága miatt természetesen a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat során is ellenőrzik a szemet. Ezt első körben a háziorvos végzi, de előfordul, hogy szakorvosi vizsgálatra is szükség lehet. Ha valakinek nem tökéletes a látása, esetleg valamilyen látászavarral küzd, még nem jelenti azt, hogy nem ülhet a volán mögé.

Előfordul, hogy a háziorvos után szemész szakorvosi vizsgálatra is szükség van

A vonatkozó rendelet szerint minimum ilyen látás esetén állapítható meg az egészségügyi alkalmasság B kategóriás jogosítvány esetén: 

• A két szem együttes látásélessége legalább 0,5-ös legyen. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy  az illető látása fele olyan éles, mint a normális: amit az érintett 5 méterről ki tud venni, azt egy jól látó ember 10 méterről is észreveszi. A hagyományos, számokat ábrázoló szemészeti tábla esetén a vizsgált személynek akkor lenne normális (1-es) az eredménye, ha feleolyan távol állna a táblától, vagy ha azon kétszer akkora számok szerepelnének. A jogosítványhoz előírt 0,5-ös látásélesség korrekciós lencse segítségével is elérhető, ami lehet szemüveg vagy kontaktlencse is.
• A látótér vízszintes irányban legalább 120 fokos, mely balra és jobbra 50-50 fokot, felfelé pedig 20-20 fokot bővül.
• A látótér központjától számított 20 fokos sugarú tartományon belül a látás nem terhelt.
• Az egyik szem funkcionális látásvesztése esetén, ha valaki csak az egyik szemét használja, akkor is megállapítható az alkalmasság, ha az illető legalább 0,5-ös látásélességgel rendelkezik illetve az egyik szemmel látás állapota már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy a szervezet már alkalmazkodott hozzá, és a szem látómezeje normális.

Más, például C és D kategóriás jogosítvány megszerzéséhez némiképp eltérő előírások vonatkoznak a szemészeti vizsgálatokra. 

Rejtélyes kódok a jogsiban

Azután, hogy valaki megszerezte a vezetői engedélyét, arra is érdemes odafigyelnie, hogy milyen feltételekkel vezethet autót. Az érintetteknél a jogosítvány hátulján, a 12. számú rovatban, kódokkal tüntetik fel, ha valaki csak bizonyos feltételek mellett vezethet, itt található a szemüvegre vagy a kontaktlencsére vonatkozó előírás is.  

A látáshoz kapcsolódóan ilyen kódok szerepelhetnek a jogosítvány hátulján a „01. Látáskorrekció és/vagy védelem” kategóriában: 

• 01.01. Szemüveg
• 01.02. Kontaktlencse
• 01.05. Szem letakarása
• 01.06. Szemüveg vagy kontaktlencse
• 01.07. Speciális optikai segédeszköz

Nem árt tudni, hogy ezek a kódok – és 1-99-ig mindegyik – harmonizált európai uniós kódok, vagyis az EU minden tagállamában érvényesek. A 100-as és afeletti kódok viszont nemzeti jelzések, amelyek tagállamonként eltérhetnek, és csak a kiállító ország területén érvényesek. Ilyen például: 

• 110. Tartalék szemüveg tartása kötelező

Érdemes ezeket a jelzéseket komolyan venni, mert a rendőr számonkérheti rajtunk a szemüveget, a kontaktlencsét és akár a tartalék szemüveget is. Sőt, ha az van előírva, hogy kizárólag szemüvegben vezethetünk, szigorúan értelmezve a szabályokat a kontaktlencsét nem köteles elfogadni a rendőr, és ugyanez igaz fordítva is, ha kontaktlencse szerepel a jogsiban, de mi szemüvegben vezetünk. 

Ha a jogosítványban szerepel, akkor csak szemüvegben vezethetünk

Ne feledjük, hogy a hosszú utazás, a folyamatos koncentráció, a folyamatosan az útra meredő tekintet a szemet is nagyon igénybe veszi. Ezért érdemes néhány óránként pihenőt tartani, és amellett, hogy megmozgatjuk, kinyújtóztatjuk az elgémberedett végtagjainkat, hasznos lehet egy kis szemtornát is végezni. 

Természetesen a látás nem csak akkor elengedhetetlenül fontos a közlekedésben, ha autót, motort vagy más járművet vezetünk, amelyhez jogosítvány kell. Ha gyalogosként vagy kerékpárosként úgy érezzük, nem látunk jól, és ez befolyásolja a biztonságos közlekedésünket – és a mindennapjainkat –, akkor mindenképpen keressünk fel egy szemész szakembert. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!