Megváltozott 2017-ben a jogszabályi környezet. Addig a települések voltak felelősek a stratégiai zajtérképek elkészítéséért, az új jogszabályok viszont a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. hatáskörébe teszik azt – fogalmazott Béres András, a kft. ügyvezetője. Közölte: a százezernél nagyobb lélekszámú települések vizsgálatát végzik el.

Béres András hangsúlyozta: a társaság nem méréseket végez, hanem a meglévő közúti forgalmi, domborzati, beépítettségi adatbázisok alapján modellezéssel készíti el. Nem becslésekről van szó, hanem hosszabb távú átlagokat számolnak.

A húsznál több agglomerációs településsel rendelkező városoknál a környező települések zajtérképét is elkészítették, hiszen azok egyben értelmezhetők – tette hozzá.

Béres a hallgatók figyelmébe ajánlotta a szervezet honlapját, ahol a nappali és az éjszakai zajszinteket is feltüntették a vizsgált városoknál. A térképeken nem láthatók lokális kibocsátási források, azonban a közutak, a vasútvonalak, a repülőterek és az ipari üzemek által keltett zaj igen.

Többféleképpen csökkenthető egy nagy terheltségű terület zajszintje

Arra a kérdésre, hogy kik tudják hatékonyan használni a térképet, Béres András azt mondta: az uniós szabályozás kimondja az adatok közzétételét, azaz a lakosság az interneten megtekintheti a közlekedés és a vasút okozta zajterhelést. Továbbá hasznos lehet az önkormányzatoknak is, amelyeknek a zajcsökkentés rövid, közép- és hosszú távú módjairól intézkedési tervet kell készíteniük.

Bár a zajcsökkentő eszközök tervezése nem tartozik az intézet feladatai közé, Béres kiemelte: sok forgalomtechnikai és -csökkentő módszer alkalmazható a nagy forgalomterheltségű utakon a zajszint csökkentésére, például bizonyos típusú vagy tömegű járművek számának korlátozása, de kiépíthetők zajvédő és -árnyékoló rendszerek, vagy akár elkerülő úttal is tehermentesíthető egy adott szakasz.

Közölte: korábban is ugyanazzal a módszerrel mérték a települések a zajszintet, és mivel szigorúan előírták az eszközöket és a lehetőségeket, így a korábbi és a mostani modellezésből származó eltérések leginkább a két mérés közötti időben keletkező változásokat – például egy új út építése – jelentik.