Őskövületek a havannai utcán

A kubai autópiacon - kis túlzással - 1959-ben megállt az élet. Ami akkor ott volt, az ott maradt, új autót pedig csak a szocialista tábor autóipara szállított a szigetországba. A kubai utcaképet így özönvíz előtti Chevrolet-ék, Chrysler-ek, Plymouth-ek, no meg kocka-Ladák uralják. Egyfajta időutazás ez, az USA kereskedelmi embargója következtében a kubaiak az ötvenéves vén csontokat toldják-foldják, bütykölik, de eddig valahogy életben tartották. Ennek hamarosan vége szakadhat, hiszen Barack Obama elnök meghirdette a nyitás politikáját, és erre a kubai vezetés támogatóan reagált.

Az amerikai belpolitikai küzdelem még zajlik a nyitás-pártiak és az embargó-pártiak között - olvasható a wardsauto.com hírportálon -, de az amerikai autóipari vezetők szerint a kubai piac már megérett a fejlesztésre. Persze vannak még nehézségek: a kereskedelmi korlátok fennállnak, az ország gazdasága továbbra is nagyrészt állami ellenőrzés alatt van. Emellett hiányzik a kereskedői hálózat és a pénzügyi infrastruktúra is, valamint rossz az útminőség. Ezzel szemben a piaci lehetőségek rendkívül vonzók Kubában, hiszen csupán 38 gépkocsi jut 1000 emberre.

Mivel a turizmus gyorsan fejlődik, nagy szükség lesz bérautókra, turistabuszokra, kisbuszokra, mindenféle négykerekűre. Az amerikai járműipar tavaly mintegy 1,9 millió járművet exportált, elsősorban a Kanadába és Mexikóba. Ha a szállítások valóban megindulnak Kubába, amely mindössze 90  van a Floridától, autógyártóknak el kell dönteniük, hogy az kubai piac a latin-amerikai marketing részlegekhez tartozik-e. Az amerikai autógyártók gyorsítják a termelést Mexikóban, ahonnan mintegy 3 millió járművet szállítottak 2013-ban a Karib-piacra. 

Az autóipari szakértők szerint a leendő kubai piacot kisebb, olcsóbb személyautók és a kisteherautók uralják majd. A megfizethetőség lesz a vezető értékesítési szempont, de ha a kubai kormány drákói adókkal sújtja az importot, akkor az üzletből nem lesz semmi.

Jámbor Gyula