A Toyota merész döntést hozott, amikor úgy döntött: kizárólag plug-in hibridként forgalmazza Európában a vadonatúj Priust. A japán márka története persze tele van merész döntésekkel, amelyek aztán egytől egyig forradalmasították az autóipart – többek között maga a Prius-modellcsalád is így született meg huszonhat évvel ezelőtt, majd tizenöt évvel később így bővült ki a széria plug-in hibrid hajtáslánccal.

A Toyota villamosítási stratégiájának alapelve, hogy a lehetőségek korlátozása helyett minden lehetséges alternatívának teret ad, hiszen felhasználási területtől és élethelyzettől függően más és más megoldások bizonyulhatnak optimálisnak. A plug-in hibrid ebből a szempontból igazi jolly joker, amely a full hibridekre jellemző, folyamatos fogyasztáscsökkentést az akkumulátoros villanyautók teljesen emissziómentes közlekedésre való képességével kombinálja.

Napjainkban ez a mindenes szerepkör némi kompromisszumkészséget követel a felhasználóktól – köztes méretű akkumulátorcsomagja az öntöltő hibrideknél érdemben nehezebbé teszi, ugyanakkor hatótávolsága jelentősen rövidebb a villanyautókénál –, a Toyota új generációs PHEV-modelljei azonban mindkét problémát egyszerre orvosolva az érdeklődés középpontjába ugorhatnak.

A Toyota közelmúltban bejelentett elektrifikációs stratégiája soha nem látott összegű – hét év alatt 8 billió japán jent, azaz 20 billió (20 ezer milliárd) forintot költenek villanyautó-fejlesztésre, és ennek az összegnek a negyedét kifejezetten az akkumulátorokra fordítják. Ez egyrészt az éves gyártókapacitás növelését szolgálja (2026-ra 40, az évtized végére pedig évente 200 GWh összkapacitású akkumulátort kíván előállítani világszerte a Toyota), másrészt olyan új generációs akkumulátor-technológiák felkutatása és tökéletesítése a cél, amelyek nagyobb energiasűrűséget és jobb hatásfokot ígérnek.

Ez nem a távoli jövő, hanem a folyamatos fejlesztés jóvoltából részben már a jelen: a Yaris-rokon Toyota Aqua full hibrid forradalmian újszerű, bipoláris akkumulátora például nagyobb teljesítményre és dinamikusabb erőkifejtésre képes, valamint megnövelte a tisztán elektromos üzemi tartomány felső sebességhatárát. Előrehaladott kutatások zajlanak a szilárd elektrolites akkumulátorok, illetve a cserélhető energiahordozó egységek terén – a Toyota tehát itt sem egyetlen megoldásra esküszik.

Ezeknek a fejlesztéseknek az egyik legizgalmasabb eredménye lehet az az új generációs plug-in hibrid akkumulátorrendszer, amely akár 200 kilométeres elektromos hatótávolságot biztosíthat, amit a fedélzeten lévő belső égésű hajtási rendszer jóvoltából korlátlanul kiterjeszthet a felhasználó – így ezek a jövőbeli Toyota PHEV-modellek lehetnek a piac legpraktikusabb, legsokoldalúbb járművei.

Az előrelépés első hallásra megdöbbentő, ám valójában összecseng a Toyota eddigi fejlesztéseinek ütemével: míg a legelső generációs Prius plug-in hibrid 20 kilométert tudott megtenni 4,4 kWh kapacitású akkumulátorával, közvetlen utódja már 50 kilométeres hatótávolsággal büszkélkedhetett, a fél éve bemutatott, aktuális modell pedig városban akár 100 kilométert is elmegy anélkül, hogy beindítaná benzinmotorját – eddig tehát típusváltásonként megduplázta hatótávolságát a Prius PHEV, és a Toyota reményei szerint ugyanerre készülhetünk a következő széria érkezésekor.

Fotó: Toyota