Legyen roller, vagy bármilyen jármű, a legnagyobb sebesség napjainkban is fontos paraméter. Az autótörténelem is tele van gyorsasági és gyorsulási csúcsokkal. A legelsőt sokan már fejből tudják: a belga Camille Jenatzy105.882 km/h sebességi világrekordot állított fel 1899 április 30-án (vagy májusban, ez még vitatott) a Párizs közeli Yvelines/Achères úton. A közel másfél tonnás Örök elégedetlen (La Jamais Contente) nevű villanyautó Michelin abroncsos kerekeit lánccal hajtotta két Postel-Vinay villanymotor.

Az első százas: La Jamais Contente    Fotó: Boros Jenő

A verseny nem állt meg, és a csúcstartüó már túljutott a hangsebességen: 1997 októberében a nevadai sivatagban a brit Andy Green vadászpilóta Thrust SSC nevű kerekes szörnyetegével 1228 km/h szárazföldi sebességrekordot állított fel.

A világ legjobban gyorsuló négykerekűje a zürichi egyetemisták által épített Formula Student autó: a négy villanymotoros monoposto 2016 július 13-án álló helyzetből 1,513 másodperc alatt és harminc méter után elérte a százas tempót. Az Academic Motorsports Club Zurich (AMZ) négykerék-hajtású autójának tömege 168 kg, rendszerteljesítménye 200 lóerő, nyomatéka 1700 Nm.

Harminc méternél már százzal ment a Formula Student autó    Fotó: Boros Jenő

A Formula rakéta csak zárt pályán használható, de most itt vannak a közúton is használható rendszámos autók rekordjai, amik az év végi hajrában alaposan megszaporodtak.

Három márka hipersportkocsija is bizonyított: az egyik a Nürburgringen teljesített rekordkört, a másik gyári tesztpályán volt a leggyorsabb, a harmadik pedig álló helyzetből érte el a százas tempót a legrövidebb idő alatt. Közúton is igazi élményautók, de maximális teljesítményüket csak zárt pályán lehet kihasználni.

A Bugattival és Porschével egy családba tartozó Rimac a VW csoport németországi Automotive Testing Papenburg (ATP) állította fel a leggyorsabb szériaautók rekordját: a Nevera villanyautó

412 km/h tempót ért el a német tesztpálya kétszer négy kilométeres egyenest is magába foglaló döntött kanyarú pályáján.

Tempórekorder Nevera    Forrás: Rimac

A rekordtempónál a Nevera másodpercenként 115 métert tett, tapadását négy Michelin Cup 2 R abroncs, villamos energiaellátását 120 kWh-s akkumulátorcsomag biztosította.

A gyári tesztpilóta és fejlesztő mérnök Miro Zrnčević az első szakaszon 250 km/órára gyorsított, majd a döntött kanyar kijáratánál padlógázzal pörgette fel a négy villanymotort, melynek rendszerteljesítménye 1914 lóerő, nyomatéka 2360 Newtonméter.

Az ügyfelek „csak” 352 km/órás sebességre korlátozva kapják a rendszámozott utcai változatot, az elektronikus korlátozás csak szervezett pályaprogramra oldják fel a Rimac sportszervizcsapatának szakemberei.

A legjobban gyorsuló rendszámos modell, a Battista   Forrás: Pininfarina

A Pininfarina Battista nem végsebességben, hanem gyorsulásban verte meg a korábbi csúcstartó Rimac Neverát, amikor álló helyzetből 1,86 másodperc alatt érte el a százas tempót, ami 1,1 másodperces javítást jelent, a kétszázas tempóhoz 4,75 másodperc kellet.

Nem éppen ideális időjárási viszonyok között rajtolt a Nordschleifén a Mercedes-AMG One, de Maro Engel pilótának így is sikerült 6 perc 35,183 másodperces köridőt futnia a 20, 832 km-es pályán, ami 3,65 másodperccel jobb, mint a Manthey-Racing Porsche 911 GT2 RS-ének ideje.

A Hamilton által is tesztelt Mercedes-AMG One jelenleg a közúti közlekedésre is engedélyezett sportkocsik rekordere, igaz, a négy villanymotoros (1063 lóerős) One végsebességét rendszámozás előtt 352 km/órára korlátozzák.

Mercedes One, a Nordschleifée kirűlya    Forrás: Daimler AG

A kétüléses AMG One technológiája Forma 1-es: szénszálas monocoque utaskabin, nyomórudas futómű, kerámia fékrendszer. Dinamikus gyorsulását aktiválódó regeneratív rendszere visszatáplálja az elektromos energiát az akkupakkba. A nürburgringi rekordnál a One futóművének kerékdőlését a megengedett maximumra állították, a menetvezérlő elektronikát Race+ fokozatba kapcsolták, az aktív aerodinamika leszorítóerővel és a hasmagasság csökkentésével, valamint a gombnyomással dönthető hátsó szárnnyal is csökkentették a légellenállást az egyenesekben.

Az előbbiekkel ellentétben van még egy autó, aminek legkevésbé a formája nyerő. Az évente megrendezett goodwoodi Festival of Speed hegyi felfutóján idén is új rekord született. Ha minimális különbséggel is, de a McMurtry Automotive megverte a VW konszernt, pontosabban Spérling nevű elektromos versenyautójuk 39,08 másodperces idővel megdöntötte az ID.R tavalyi 39,9 másodperces rekordját. Hogy mitől ment gyorsabban a kanyargós a brit gép goodwoodi Festival of Speed hegyi felfutóján? A Batmobilt idéző versenyautó iszonyatos stabilitásának magyarázata az óriási leszorítóerő, melyet úgy érnek el, hogy ventilátorral kiszippantják a levegőt alóla. Az ötlet nem új, így működött a Brabham BT46 B versenyautó, melynek megoldását 1978-as első fölényes győzelme után kitiltottak a Forma 1-ből.

Goodwoodi csúcsgép  Forrás: McMrtry Automotive

Az idei sebességfesztiválon a Spérlinget ( a Forma1-et is megjárt) Max Chilton vezette. A rekordsikeren felbuzdulva a McMurtry Automotive vezetője, Thomas Yates azonnal azt nyilatkozta, hogy kisebb szériában gyártani fogják az élménygépet, melynek utcai változata álló helyzetből 2 másodperc, a pályavariáns másfél másodperc alatt gyorsul százra, mert a leszorító erőt produkáló ventilátor csak ringen lehet majd használni.

Az ezer lóerős gép tömege mindössze egy tonna, és azért is kell a ventilátor, hogy nagy tempónál is megfelelően tapadjon az útra.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!