A készülék segítségével mindössze a kérgen ejtett pár apró szúrással 3D-s képet kaphatunk a fa belső állapotáról. Az eszköz segít megállapítani, hogy a láthatóan még nem károsodott egyedek valóban egészségesek-e, vagy a kis mértékben károsodott fák esetében van-e már belső károsodás is. Ha nem, akkor elegendő az elszáradt faágakat eltávolítani, ezzel is biztosítva, hogy egy-egy fa minél hosszabb ideig gazdagítsa környezetünket. 

Fotó: Magyar Közút/Instagram

A fakopp képes a fában található üregek, korhadt részek akusztikus, roncsolásmentes kimutatására. Működési elve a törzsön elhelyezett szenzorok közötti hanghullám terjedési sebességének mérésén alapszik. A vizsgálandó fa törzsébe szenzorokat kell ütni, úgy hogy az áthatoljon a fa kérgén a fatestig, ezzel mindössze pár kisebb sebet ejtenek a szakemberek a fán, ezért is nevezhető az eljárás roncsolásmentes vizsgálatnak.

A vizsgálat elején a szakemberek több helyen megkopogtatják a fát egyszerűen kalapáccsal, ha baj van, már ekkor tapasztalható, hogy a korhadt részeken eltérő hangot hallunk. Ezzel behatárolható, hogy milyen magasságokban érdemes vizsgálni a fát. A rendszer érzékelőkből, erősítő dobozokból, az ezeket összekötő kábelekből és egy elem dobozból áll, ez utóbbi teremti meg az összeköttetést kábelen vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül a számítógéppel vagy telefonos applikációval, illetve a szoftverrel.

Alapvetően olyan fák vizsgálatára alkalmazzák ezt az eljárást a szakemberek, melyeken ránézésre látszik valamilyen egészségkárosodás, de nem olyan jelentős mértékű, hogy az önmagában indokolná a kivágást, továbbá idős fasorok állapotváltozásának figyelésére. Vas megyében vizsgálták már ezzel a módszerrel Tormásligeten és Kőszegpatyon a helyi védelem alatt álló vadgesztenye fasorokat, illetve Alsóújlakon a helyi utcaképet meghatározó hársfasort is.

A kalapácsütés keltette hanghullámok terjedni kezdenek a fában, a rezgéseket a fatörzsre helyezett érzékelők elektromos jellé alakítják, a jelek közötti időket méri a műszer. Ha két érzékelő között üreg van, akkor a hanghullám nem tud egyenes vonalban haladni, ezért a még meglévő közegen keresztül meg kell kerülnie az üreget, ami hosszabb terjedési időt eredményez. A korhadás miatt megváltozott sűrűségű anyagban is eltérő terjedési sebesség alakul ki az egészséges részekhez képest. A mért értékek alapján kialakul a hangterjedési sebességek mátrixa. Az adatok feldolgozásával végül látványos, 3D képpel szemléltethető a fa belső állapota, melynek kiértékelésével a szakemberek a legjobb megoldást tudják alkalmazni, mind a fák védelmét, mind a közlekedők biztonságát szem előtt tartva.