„A Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát 2013-ban alapítottuk azzal a céllal, hogy növeljük a dinamikát a felsőoktatás, a cégek és köztestületek együttműködésében. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint a Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke szervezését segíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, az Europe Direct Iroda és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is” – mondta a konferencia elnöke, dr. Lakatos István professzor, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese.

Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója (Fotó: Májer Csaba József)

Az idei – mára háromnapossá bővült – konferenciát részben hagyományos, részben online módon rendezték meg. „Az autonóm rendszerek több tudományágat is magukban foglalnak, többek között az irányítástechnikát, az elektronikát, az informatikát, a mesterséges intelligenciát” – fejtette ki dr. Bokor József professzor, a Járműipari Kutatóközpont elnöke, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alelnöke. Hozzáfűzte, előremutató, hogy a Széchenyi István Egyetem partnereivel közösen részt vesz az ágazat hazai kutatásában, fejlesztésében, amelyben a különböző tudományterületek együttműködésére is nagy szükség van.

„Az autonóm mobilitás nyilvánvaló előnye a jobb közlekedésszervezés, az optimalizálható tömegközlekedés” – fogalmazott Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke. Mint mondta, az önvezető mobilitás visszaadhatja azoknak is az utazás élményét, akik valamilyen okból elvesztették vezetői képességüket, a gyermekes családoknak könnyebbséget adhat a napi logisztikában, biztonsági szempontból is előnyös lehet, de például a szállítmányozásban is nagy segítséget jelent. A politikus kiemelte a környezetvédelmi szempontokat, amely napjainkban az egyik legfontosabb kérdés a közlekedés terén is. Pénzes László, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozatának elnöke a további fejlődés szempontjából kiemelte az egyetemek szerepét.

A konferencián elhangzott dr. Baranyi Péter Zoltán rektor üzenete is, amelyben többek között elmondta: „A Széchenyi István Egyetem mint modellváltó intézmény nagyon fontosnak tartja a vállalati és a társadalmi együttműködéseket. Az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának aktuális fókusza az autonóm járművek fejlesztése, amelynek kiváló hátteret biztosít a ZalaZone. A Közúti és Vasúti Járművek Tanszék üzemeltetési, diagnosztikai szempontból biztosít szakmai hátteret.”

A plenáris előadások sorát Markos László, a Porsche Hungária Kft műszaki vevőszolgálati igazgatója nyitotta, aki az alternatív hajtások térnyeréséről beszélt a személygépjármű-szektorban. Az előadó a Volkswagen stratégiáján keresztül mutatta be azt az utat, amely a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve változtatja meg a személygépjárművek piacát és a gépjárműforgalmat.

Egy önvezető jármű okozta balesetnél érdekes a „ki a felelős” kérdése is, persze a témakör jogi vetülete ennél jóval összetettebb. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára „az önvezető mobilitás jogi kerete” címmel tartott előadást. Mint mondta, a technológia fejlődése mindig egy lépéssel előbbre jár, a jog pedig leköveti ezeket a változásokat, azonban a jog teremti meg azt a környezetet, ami a technológia megfelelő használatához elengedhetetlen.

Van-e helye a jövő közlekedési rendszerében a vasútnak? Ezt a kérdést tette fel Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, aki úgy véli a XXI. század a vasút reneszánszának esélyét is elhozta. Hozzátette: az a felismerés, hogy nincs két bolygónk, ezért ezt kell megvédenünk, újra a vasútra irányította a figyelmet. „Az EU szén-dioxid-kibocsátásának 25 százalékát a közlekedés adja, a vasút azonban ennek mindössze 0,5 százalékáért felel” – hangsúlyozta, majd megjegyezte: a vasúti pályák villamosításának köszönhetően ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette kibocsátásait 1990 óta.