A villanyautó legnagyobb előnyének – nem ok nélkül – tartják, hogy helyi emisszió nélkül közlekedik. Azaz maga a jármű nem bocsát ki káros összetevőket tartalmazó kipufogógázt. Városokban, lakott területeken ez vitathatatlanul nagy pozitívum, a belsőégésű motoros gépkocsikhoz képest, hiszen nagy népsűrűségű területek levegőminőségéről, lakhelyünk élhetőségéről van szó.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lítiumion-akkumulátorok nyersanyag-kitermelésével és gyártásával, majd újrafeldolgozással járó ártalmakat. Sajnos úgy tűnik, hogy földrészünkön kevés figyelmet fordítanak ezekre, mert Dél-Amerikában, Afrikában, Kínában jelentkeznek. Előlük még homokba dughatják fejüket az illetékesek.

Van viszont egy másik tényező, amely itt, minálunk érvényesül, és erősen rombolja az emissziómentes villanyautó mítoszát. Arról van szó, hogy egy-egy országban milyen az elektromos energiamix, mekkora százalékát állítják elő megújuló forrású víz-, szél- és naperőművekkel, illetve hagyományos, szenet, olajat, földgázt, alkalmilag fát, szalmát eltüzelő, vagy a reaktorbalesetek miatt támadások kereszttüzébe került atomerőművel. Egy villanyautó tehát csak annyira lehet tiszta, amennyire a töltőárama. Igaz, hogy például a Mátrai Erőmű nem Budapesten füstölög, de akkor is ártalmas.   

Komoly probléma lehet ez, amint Németország példáján rámutat a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője, Hortay Olivér.

A németek, politikai döntésként, elhatározták és végre is hajtják atomerőműveik lehető leggyorsabb leállítását, azzal, hogy megújuló energiával pótolják a kiesést. Ez utóbbi azonban nem jött be, hiába toltak oda csillagászati összegeket és jelentős támogatásokat, a nem túl megbízható szélturbinák és napelemek képtelenek fedezni az igényeket. Az ideológiavezérelt politika hátulütőjeként az ország rákényszerült újraindítani fosszilis erőműveit, a széntüzelésűek teljesítménye csaknem negyven százalékkal ugrott meg 2020-hoz képest, a gáztüzelésűeké 15-tel. Mindezek következtében az egységnyi villamos energia létrehozásának károsanyag-kibocsátása tízszerese lett az atomerőműveit továbbra is üzemeltető Franciaországénak, és a háztartások villanyszámlája hatvan százalékkal nagyobb, mint a galloknál. Kutatóintézeti becslés szerint Németország idei első félévi villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátása 21 millió tonnával nőtt tavalyhoz képest, de nemsokára elérheti az évi hetvenmilliót is.

Az egész átállást a klímavédelem jegyében kezdték el, de a jelek szerint, megbízható hatástanulmányok kidolgoztatása nélkül. Miközben éppen ellenkező eredményt értek el, hiszen jelentősen nőtt az üvegház-hatású gázok kibocsátása, pénzben kifejezve is sokat ártottak országuk gazdaságának és állampolgárainak. Éppen abban az országban, amelyet igazodási pontnak, példaképnek szokás tekinteni hazánkban. Ráadásul a németek az Európai Unió valamennyi tagállamát saját, téves környezetpolitikájuk irányába igyekeznek orientálni. Kijózanító felismerés…

Az ismertetett helyzetből egyértelműen következik, hogy a német villany- és hibridautók üzemeltetése az elképzeltnél és megígértnél sokkal erősebben szennyezi a környezetet. Igaz, nem Berlin és München utcáin pöfögnek ki szén-dioxidot és egyéb káros komponenseket, de máshol annál inkább megteszik ezt helyettük a fosszilis erőművek. Igaz, még nem ért el olyan fokot náluk sem az elektromobilitás, hogy jelentős szerepet játszana az összes villamosenergia-fogyasztásban, de a jelenség akkor is figyelemre méltó.  

Nem mondhatjuk, hogy minket hidegen hagy a németek baja, hiszen az ilyesmi rendszerint begyűrűzik hozzánk, főképp, ha ők maguk erőltetik. Most mégis ugorjuk egyet, Magyarországra. Villamosenergia-fogyasztásunk 2019-ben 45,4 TWh volt, ebből 33,1-et termeltünk meg hazánkban, a többi importból jött. Az előbbi százalékos megoszlása: Paks 49, gáz 27, szén 12, megújuló 11, ezen belül biomassza 5, napelem 3, szél 2, hulladékhasznosítás 1. Eszerint a magyar elektromos- és hibridautók konnektorból vételezett energiájának nem egészen kétharmada tiszta, ezzel jobban állunk a nagyokos németeknél, de elég messze az ideálisnak mondható száz százaléktól. Tehát ha lelkiismeretességből, a jövő iránt érzett felelősségből, fenntarthatósági szempontok alapján dönt egy vásárló villanyautó mellett, vállalva néhány hátrányt (vételár, hatótáv, töltési idő), kénytelen tudomásul venni, hogy járműve önmagában nem szennyezi ugyan a levegőt, de az elektromos energiáját szolgáltató fosszilis erőművek annál jobban.

Aki nagyon szívén viseli mindezt, és megteheti, javíthat ökológiai mérlegén, házi napelemes töltőrendszer telepítésével. Az energiaárak várható emelkedésével elképzelhető, hogy belátható időn belül megtérül a befektetése. Amennyiben az a kocsi sohasem áll be nyilvános töltőoszlophoz, mindig csak a tulajdonos garázsában csatlakozik konnektorra, elmondható, hogy nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. Az összes többi villanyautó és hibrid viszont, soha hitelt érdemlően ki nem számított mértékben, bizony indirekt légszennyező. A bezzeg-Németországban jobban, nálunk kevésbé…

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!