Archív fotó a színészházaspárról

A korabeli Magyarország két vezető színésze egyszersmint házas- és szerelmespár volt, akik, ha módjukban állt, kőszínházban, ha nem, előadóestjükkel művelődési házak színpadán alakították az örök Rómeót és Júliát. Ne könnyű sztárocskák média-vezérelte kapcsolatára, hangos összeveszéseire, válásaira gondoljon a kedves olvasó. Ruttkaitól, Latinovitstól mi sem állt távolabb, mint a manapság divatos celeb-vircsaft. Ám nagyszerű és sikeres színészpályát befutni soha, sehol nem volt könnyű. A művész, aki a maga közegében szárnyal, a színpadon kívül kiszolgáltatott. Ha nem alkuszik meg a földi hatalmasságokkal, nem hagyják repülni. Latinovits soha nem rejtette véka alá a véleményét, ha tehetségtelen színházi emberekkel, kijáró ügynökökkel, netán újságírókkal gyűlt meg a baja. Meg is tettek mindent, hogy eltakarítsák a pályáról.

A Színészkirály halálát közvetlenül azonban egy nyaralóvonat okozta. Sokáig vitatták, mi történt Szemesen az utcavégi gyalogos vasúti átjáróban. A színész családja: édesanyja, és testvére, Bujtor István, akik a végzetes esemény előtti percekben beszéltek vele, állították, nem lehetett öngyilkosság. Erre az álláspontra helyezkedett Ruttkai Éva is, mondván szerelme bizonyára elvétette a lépést: gyerekként gyakran ugráltak le-föl az állomás közelében lassítva közlekedő vonatra.

A mozdonyvezető most, sok évtizeddel később megtörte hallgatását és a maga, hitelesnek tekinthető történetét adta elő. Eszerint a színész váratlanul a közeledő vonat alá vetette magát. Ereje teljében lévő, 45 éves férfi, közismert, népszerű művész, nehezen kezelhető ember. Ám az is köztudott, hogy beteg volt, depresszióra hajlamos, az eset idején gyógyszerek hatása alatt állt. Közvetlen környezetének érthetetlen és talán kínos volt elfogadni az öngyilkosság tényét. Nem érzékelték, milyen közeli a baj? Nem volt senki, aki segített volna?

A mozdonyvezető, aki életében először élte át, milyen átrobogni egy élő emberen, csak később tudta meg, hogy a Színészkirályt ölte meg. Sohasem heverte ki igazán. De nyilvános tanuvallomásával eldöntötte az 1976 júniusa óta nyitott kérdést. Szerinte Latinovits legendáját nem gyengíti, ha tudjuk: a maga elhatározásából ugrott a Keszthelyről Budapest Déli pályaudvarra tartó gyorsvonat elé.
Jámbor Gyula