A várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t. Pénteken napközben az Észak-Dunántúlon, a főváros közelében és a középső országrészben fokozódik viharossá (~60-75 km/h, lokálisan >80 km/h) az északnyugati szél. Estére valamennyit veszít az erejéből a légmozgás.

Az erős szél többféle balesetveszélyes helyzetet teremthet a közutakon, ezért érdemes felkészülni rá. A meglepetésszerű széllökések hatását ráadásul fokozza, hogy a sofőrök vizuálisan nehezen észlelik a szelet, így elsősorban a saját- és a többi jármű mozgásából, reakcióiból vehető észre a jelenléte.

Az útra keresztirányú szél a járműveket letérítheti a követett nyomvonalról, és főként a gyakorlatlan sofőrök nehezebben tudják visszaterelni az autót a kívánt irányba. Minél nagyobb egy jármű oldalfelülete és minél magasabb a súlypontja, annál érzékenyebb az oldalról érkező szélnyomásra.

A tehergépjárműveket, buszokat, vagy utánfutókat vontató járműveket vezetve szélben kisebb sebességgel kell haladni, illetve ha a sofőr észleli a billenés veszélyét, akkor jobb mielőbb védett helyen félreállni a járművel addig, amíg csillapodik a szél.

Erős szélben a felsorolt szélérzékeny járművek közelében haladó személyautósoknak is jobban kell figyelniük előzéskor, kikerüléskor nem csak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előzést-, elhaladást végző autó hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról, míg a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet.

Ugyanez igaz a nagyméretű épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát mellett elhaladva is. Hiszen a jármű itt is szélárnyékba kerülhet, és a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozhat. 

Erős szélben kerülni kell a nagy sebességű haladást, és mérsékelt tempót kell választani úgy, hogy a sofőr biztonságosan tudjon reagálni a különböző nem várt szituációkra is, akár a szél miatt útra sodort akadályokra, letört faágakra. Lassabban haladva több idő jut az észlelés utáni cselekvésre, fékezésre vagy kikerülő manőverre.