A magyar közlekedés krónikájának fekete fejezeteinek legsúlyosabb tragédiája egy ferihegyi járat. Az 1960. június 16-án történt eset hivatalos közleménye: „A Fővárosi Autóbuszüzem Ikarus 60-as típusú autóbusza a gyorsforgalmi út korlátját áttörve a MÁV pályatestre zuhant 16.35-kor. A buszon tartózkodó 43 személy közül 13 meghalt, 23 súlyos, 3 könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár 130 ezer Ft.

A Dorottya utcából 16,15-kor elindult és a Ferihegyi repülőtér pécsi, valamint szegedi repülőjáratokhoz utasokat szállító 193-as busz a baj nélkül jutott el Kőbánya-Kispestig. Útközben a vezető többször hátrafordult, valószínűleg a sebesség élvezetét jelezve. A hídra vezető kanyar végén a kocsi jobb oldali kerekei a nagy sebesség és a vezető figyelmetlensége folytán nekiütköztek a 20 cm magas járdaszegélynek. A sofőr fékezett, de ennek ellenére a kerekek 6 méteren keresztül horzsolták azt, majd az első kerék felkapott a 80 cm széles járdára.

Ekkor a busz kb. 40-50 km/h sebességgel haladt. A vezető, hogy a korlátnak ütközést elkerülje hirtelen balra rántotta a kormányt, de már nem fékezett. Valószínűleg megdermedt a veszélyérzettől, így a kocsi áttért a baloldalra, áttörte a vaskorlátot és 15 métert repülve a 9 méteres magasságból leesve a vasúti töltés oldalába fúródott és bal oldalára dőlve állt meg. A vizsgálat során felmerült, hogy egy szemből érkező szgk. kényszerítette hirtelen irányváltoztatásra a buszt, ezzel okozva annak tragédiáját. Mint kiderült ennek vezetője, aki egyben az egyetlen külső szemtanú is volt, az esemény bekövetkeztekor reflexszerűen fékezett és a helyszíntől kb. 35 m-re megállt, annak előidézésében nem volt szerepe.”

Az összetört Ikarus karosszériáját használták fel a T400-as csuklós trolibusz kéttengelyes pótkocsijaként.

1981. január 26-án kora hajnalban a XV. kerület, Károlyi Sándor út-Szerencs utca kereszteződésében a városközpont felé tartó 25-ös járatú BKV-busz elé lépett egy idős gyalogos. A sofőr azonnal fékezett, hogy elkerülje az elütést, ám nedves kockaköves úton a busz megcsúszott, áttért a szemközti sávba és szemből érkező másik autóbusznak ütközött.

Az egyik busz vezetője (Medic Milos) a helyszínen életét vesztette, a másik jármű vezetője könnyebben sérült. Szinte hihetetlen, de az utasok közül nem sérült meg senki, ahogy az ütközést okozó gyalogos sem, aki az utolsó pillanatban visszalépett a járda felé.

1986. április 15-én, a Karinthy Frigyes út és a Budafoki út kereszteződésében összeütközött az 1449-es számú 6-os villamos és nekiment a keresztben haladó 10-es vonalon közlekedő BX 52-31 rendszámú Ikarus 280-as autóbusznak, mely a másik vágányon álló szerelvények is nekiütközött. A balesetben négyen meghaltak, többen megsérültek.

A Karinthy Frigyes úti kereszteződésben történt villamos-autóbusz balesetnél egy kétéves kisgyereket hosszú percekig próbáltak újraéleszteni a mentők, de hiába. Sebesült édesanyja akkor még nem tudta, hogy kisfia már holtan fekszik a kockaköves úttesten és kérte az őt ápoló mentőorvost, hogy vigyázzanak a kicsire.

Akkor életemben először, de nem utoljára remegett a kezemben a kamera.

Ebben a balesetben szerepe volt az emberi figyelmetlenségnek és műszaki hibának. A tömegszerencsétlenség oka az ICS villamosok gyengeáramú hálózatának rossz állapota volt. Miután a szerelvény elindult a Petőfi híd felé a lejtő tetején található Móricz Zsigmond körtéri végállomásról, hamarosan elment az áram a felsővezetékből. Az ilyen vészhelyzetekre szolgál a biztonsági rendszer, ám az érintett szerelvényen már korábban elégett ennek akkumulátor saruja, ezért semmilyen berendezés nem üzemelt tovább, mivel az áramszünet miatt leálló motordinamó nem táplálta a gyengeáramú kört.

Működésképtelenek lettek a kontaktorok, a rögzítőfék és a sínfék is. A kézifék viszont kevés volt a villamos megállítására, mivel az csak az első forgóvázra hat, így az elszabadult villamos még az ütközés után sem állt meg, hanem kigurult, egészen a Petőfi hídig. A balesetet egy konstrukciós hiba okozta, ami 1984-ben már megtörtént.

Gyakran okoznak balesetet a vasúti pályát a tilos jelzés ellenére keresztező személyautók, kamionok, buszok, a gyakori szabálytalanság Pörbölyön és Mohorán is több áldozatot követelt.

1981. november 30-án GF 28-71 forgalmi rendszámú Ikarus 266-os a Hatvan-Aszód-Balassagyarmat autóbuszjárat vezetője nem vette észre az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal fénysorompóval biztosított vasúti átjáró tilos jelzését és a MÁV M47 sorozatú dízelmozdony által vontatott szerelvény elé hajtott. A buszvezető gázadással megpróbált menekülni a kereszteződésből, de a túlterhelt jármű nem gyorsult megfelelően, és az érkező vonat a jobb hátsó kerekénél lelökte a sínről. A busz szétszakadt, az utasok kizuhantak, a mozdony kisiklott, a balesetben 17-en meghaltak, 53 megsérültet.

Az autóbusz vezetőjét első fokon a bíróság kilenc év fogházbüntetésre ítélte, melyet később a Legfelsőbb Bíróság nyolc és fél évre enyhített. Halmazati büntetésként a járművezetéstől örökre eltiltották.

A figyelmetlenség mellett olykor más okok is növelik a baleseti kockázatot.

Az akkumulátor hiánya okozott tragédiát a pörbölyi katasztrófánál, ahol tizenegy kisgyerek halt meg, mert kilopták a fénysorompóból és a vak lámpánál nem állt meg az iskolásokat szállító busz, mely vonattal ütközött.

1993. február 12-e is úgy indult, mint a többi hétköznap. a pörbölyi iskolásokat Bátaszékre szállító busz reggel hét óra húsz perckor elindult, majd a falut elhagyva letért az 55-ös főútról, hogy felvegye a nyékipusztai gyerekeket. A vasúti kereszteződésnél nem működött a fénysorompó, mert mert tíz nappal korábban kilopták belőle az akkumulátort. A sínekkel párhuzamosan haladó közútról jobbra kanyarodott a busz és megállás nélkül ráhajtott a sínekre, pont a Kiskunhalasról Bátaszékre tartó vonat elé.

A nagy sebességgel érkező 200 tonnás szerelvény kettévágta a buszt, tizenegy kisiskolás életét veszítette a tragédiában, valamennyien nyolc és tizennégy év közöttiek. A vonat az ütközés után még több mint száz méteren át maga előtt tolta a roncsot.

Az influenzajárvány életeket mentett, mert csak félig volt tele a busz, a megszokott hetven iskolásgyerekből csak huszonkilencet szállított.

A tizenegy gyermekáldozaton kívül sokan súlyos és életveszélyes sérülésekkel kerültek a szekszárdi és bajai kórházba, köztük a buszsofőrt, aki néhány nappal később a kórházban belehalt sérüléseibe.

A KRESZ szerint ha nem működik a fénysorompó, akkor meg kell állni és meggyőződni az áthaladás biztonságosságáról. Az iskolabusz 56 éves sofőrje csak lassított, majd a közeledő vonat elé hajtott. A bíróság szerint a baleset bekövetkezéséért elsősorban a buszvezető okolható, de halála miatt vele szemben megszüntették az eljárást.

A vonatvezetőt forgalomba állás előtt írásbeli figyelmeztetést kapott arról, hogy a nyékpusztai vasúti átjárónál nem működik a fénysorompó, így körültekintőbben és lassabban kell haladni. Mivel a vonat aznap késésben volt, az előírt 15 km/órás órás sebesség helyett 78-cal ment.

A tárgyaláson elmondta, hogy az előírásoknak megfelelően fél kilométerrel a vasúti átjáró előtt figyelmeztető kürtjelzést használt, látta, hogy a vonattal párhuzamosan haladó autóbusz jelzi kanyarodási szándékát, de nem gondolta, hogy nem fog megállni. Leadta a második kürtjelzést, majd vészfékezett, aztán hátrafelé menekült a vezetőfülkéből. Ahogy kísérője is, akinek figyelmeztetnie kellett volna a mozdonyvezetőt az előírásokra.

A Pörböly melletti fénysorompót a tragédia napján kijavította a MÁV.

Három évvel később, 1996-ban a mozdonyvezetőt három év börtönre ítélték, kísérőjét felmentették.

Fotók: Fortepan, Bp. Főv. Levétár BRFK helyszínelők, Boros Jenő

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!