Az elmúlt évtizedben világszerte egyre több elektromos autó szeli az utakat és várhatóan belátható időn belül ez a meghajtási mód kiszorítja a belső égésű motorokat. Utóbbiak komoly tradíciókat mondhatnak magukénak, a dízelhajtás története több mint egy évszázadra nyúlik vissza.

A Bosch 1927 végén kezdte meg a haszongépjárművekbe szánt dízel technológia sorozatgyártását, és ezzel több, mint negyedével csökkentette a tüzelőanyag-fogyasztást. Ugyanebben az évben jelentek meg az első kísérleti dízel személygépkocsik, az első sorozatgyártású dízelautót pedig alig egy évtizeddel később mutatták be a nagyközönségnek.

Az első dízelüzemű autók azonban mérsékelt sikert arattak. Sokan kifogásolták például azt, hogy nagyon zajosak és a benzinüzemű rokonaikhoz képest gyenge a teljesítményük. Komoly érv volt azonban mellettük az alacsony fogyasztás, ez pedig felkeltette az autóipar érdeklődését.

Az 1970-es évekig ezzel együtt lényegében megingathatatlan maradt az az elképzelés, hogy a benzinmotorok a személygépkocsiknak, a dízelmotorok pedig a teherautóknak és a munkagépeknek valók. Sokáig ezért csak a Peugeot és a Mercedes-Benz volt az a két gyártó, amely dízelautókat is gyártott. Ezek lomhának számítottak, egy ilyen modellnek átlagosan 35 másodperc kellett ahhoz, hogy álló helyzetből 100 km/órás sebességre gyorsuljon. A másik komoly piaci hátrány a dízelautók ára volt: a soros szivattyús technológia miatt határozottan a felső árkategóriába tartoztak.

Fél évszázaddal ezelőtt azonban a dízelautók új lendületet kaptak. 1976-ban, miután bemutatták a Golf dízel változatát, a Volkswagen megrendelésállománya dinamikusan nőni kezdett. Ez a lépés egyben reakció volt az 1973-as olajválságra is, amely nyilvánvalóvá tette az iparosodott világ számára az olajfüggőséget és azt, hogy takarékoskodni kell az erőforrásokkal, különösen a motorizált közlekedésben.

A szivattyútechnológia forradalma hozta el az áttörést

Ahhoz, hogy a technológia megfizethető legyen, a Bosch egy teljesen új rendszert fejlesztett ki és kezdett el gyártani 1975-től. Ez a soros szivattyú helyett az elosztószivattyún alapult.

A kis motorterekbe is beépíthető, olcsó és könnyű szivattyú fejlesztését már jó egy évtizeddel korábban, 1962-ben megkezdték, amikor a Bosch megszerezte a szükséges műszaki dokumentációt. A gyártásuk azonban ekkor még bonyolult, tesztelésük pedig időigényes volt.

Ráadásul a konstrukciót rendkívül költséges volt a különböző hengerszámokhoz igazítani és a megbízhatóságukkal is komoly problémák akadtak. A Bosch ezért továbbfejlesztette a technológiát, amely 1975-re állt készen a nagyüzemi gyártásra.

Az első dízel Golf megjelenésével új időszámítás kezdődött

A Boschon belül „VE” típusnéven ismert rendszer a dízel hajtáslánc demokratizálásának kulcsa lett. Ez az új technológia végre jelentősen csökkentette a dízel hajtásláncokhoz kapcsolódó magas költségeket. Nem volt meglepő, hogy a legtöbb európai gyártó követte a Volkswagen példáját és elkezdett dízelautókat kínálni.

A számok jól szemléltetik az új technológia sikerét. 1975-ig ugyanis a Bosch évente mintegy 550 000 soros szivattyút gyártott, tíz évvel később az elosztószivattyúból viszont már 2,8 milliót.

Ez a fejlődés azonban elsősorban európai jelenség volt, amelyet akkoriban a VW Golf takarékos, 50 lóerős motorjának és persze a Bosch technológiájának köszönhetett. A dízelüzemű járművekkel egyértelműen olyan vásárlókat céloztak, akik számára az elsődleges szempont az alacsony fogyasztás volt a nagy teljesítmény helyett. Ők általában kis- vagy kompakt autót engedhettek meg maguknak.

Még 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a dízelmotorok elérjék a benzinmotorok teljesítményszintjét, és hogy az olyan technológiák, mint a common rail, sokkal csendesebbé és gazdaságosabbá tegyék őket. Mindezek eredményeként a dízelautók az ezredforduló táján egyes országokban már 50 százalék feletti piaci részesedést értek el.

A common rail rendszer megjelenése újabb áttörést hozott

Európában a dízelmotorok eladásai mára meghaladták a csúcsot, és az elektromos hajtásláncokkal kell versenyezniük. Nem utolsósorban azért, mert ezek helyileg károsanyag-kibocsátásmentesek lehetnek, és így hatékonyabban járulhatnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A két hajtáslánc-típusnak azonban van egy közös vonása: a Bosch mindkét technológiai út mentén bebizonyította, hogy képes a megfelelő koncepciókat a megfelelő időben kifejleszteni.

Forrás: boschblog.hu

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!