Amikor az ex-zöldsapkás Evan Hafer leszerelt a CIA-től, csupán egy dologban volt biztos: soha többé nem akarja fegyverrel keresni a kenyerét. A legkülönbözőbb ötletei fulladtak kudarcba, míg végül ráébredt, hogy évtizedes hobbiját, a kézműves kávépörkölést kellene vállalkozássá fejlesztenie. Így született meg a Black Rifle Coffee Company, egy elsősorban amerikai veteránokat foglalkoztató kávémárka. A brandet, a kor szavát meghallva, kreatív vírusvideókkal népszerűsítik, amelyben, közös katonai múltjukat nem feledve, rendszerint főszerephez jutnak a lőfegyverek.

Egyik legemlékezetesebb filmjükben a polgári és katonai csúcstechnológia adott egymásnak randevút. Az előbbit a Toyota Prius egy második generációs példánya képviselte: a kísérleti első szériát követően ez volt a világ első modern, teljes értékű hibrid járműve. Az XW20 típusból pályafutása alatt mintegy 1,2 millió darabot adtak el világszerte. Minimális károsanyag-kibocsátását, megbízhatóságát és kedvező üzemben tartási költségeit tucatnyi szakmai díjjal és kitüntetéssel ismerték el.

A Black Coffee kezei közül kikerült példány azonban sem a környezet védelmében, sem a költségek leszorításában nem elsőszámú. Épp ellenkezőleg: ha működésbe hozzuk legfontosabb tartozékát, másodpercenként mintegy egymillió forintba kerül az üzemeltetése…

A vicces kedvű kávéguruk ugyanis tízéves álmukat megvalósítva egy M61 Vulcan gépágyúval szerelték fel a szebb időket látott Toyotát. Az F16 és F18-as vadászrepülő típusokon jól ismert hatcsövű M61 a maga műfajában ugyanolyan legendásan megbízható, kiváló hatásfokú konstrukció, mint a Prius. Az ex-katonák a fegyver elektromos üzemeltetésű verzióját építették rá a Priusra, és bár a 20 milliméteres gépágyú tűzkész állapotban alig több mint egy mázsát nyom, működése közben 48 800 Nm-rel csavarja el felfogatási pontját – egy egyszerű tetőkeretre szerelve szó szerint meghámozná az autót.

Ezért a Black Coffee munkatársai jobbnak látták egy masszív acélcső-szerkezettel felszerelni az autót, amely a fegyver rögzítése mellett bukókeretként is szolgál. A belső váz elhelyezéséhez a padlót is meg kellett erősíteni, amihez teljesen átépítették az autót. A munka összesen több mint 160 órát vett igénybe. Az univerzális platform előnye, hogy a Prius tetszőleges lőfegyverrel felszerelhető, a Predator című filmben látott M134-es Miniguntól kezdve az M60-as géppuskáig, amellyel Rambo ismertette meg a civil világot.

Az F16-os vadászbombázóról átemelt, forgó csőköteges fegyver percenként akár 6600 lövést tud leadni. A páncéltörő, nyomjelző és gyújtólövedékkel is használható gépágyú átlagos lőszerköltsége 27 dollár/darab. Ha ezt felszorozzuk az elméleti tűzsebességgel, másodpercenként 2970 dolláros, azaz több mint 950 ezer forintos költséggel számolhatunk – ehhez jön még hozzá a fellépő erőhatások miatt szilánkokra törő szélvédő cseréje.

Ezzel a Prius Vulcan rendeltetésszerű használata alighanem az eddig ismert legőrültebb átépítésnél, az ezer lóerős, kompresszoros V8-as motorral szerelt Prius Dragsterénél is költségesebb – bár nem feltétlenül szelídebb – szórakozás. Másfelől viszont ha levesszük az ujjunkat az elsütőbillentyűt helyettesítő elektromos kapcsolóról, ugyanolyan takarékos, 110 lóerős hibriddel járhatunk, mint mindenki más – csak a mélygarázsok bejáratánál kell vigyázni az extra magasság miatt.

További videó a Prius Vulcanról az alábbi linken tekinthető meg.

Fotók és videó: Black Rifle Coffee Company