Sonnevend Pál, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének docense hétfőn az MTI-nek kifejtette: a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) döntésének értelmében érdemben meg kell vizsgálni, hogy Horvátország lépései összhangban állnak-e a nemzetközi joggal. A Mol tavaly novemberben benyújtott keresete szerint a horvát állam lényegében meg akarja fosztani a magyar vállalatot korábbi befektetéseitől, államosítani kívánja a Mol-nak az INA-ban szerzett részesedését – közölte.

Horvátország a Mol keresetével szemben úgynevezett pergátló kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a Mol állításainak nyilvánvalóan hiányzik mindenfajta jogalapja. A nemzetközi jogász szerint a magyar olajipari társaság számára egyértelmű siker, hogy a választott bíróság Horvátország valamennyi pergátló kifogását elutasította, és egyúttal jelezte, hogy a Mol minden kereseti kérelmét érdemben el kívánja bírálni.

A szakértő hozzátette: az ügy kapcsán azt is megvizsgálja majd a választott bíróság, hogy megállják-e a helyüket a korrupciós vádak, miszerint Hernádi Zsolt 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A Jutarnji List horvát napilap hétfőn közölte, hogy a horvát kormány elvesztette az első jogi csatát a Mol Nyrt.-vel szemben, ennek ellenére a horvát kormányhoz közel álló források azt állítják, a zágrábi kabinet elégedett a fejleményekkel. A panaszok beadásával időt nyertek – magyarázták a források, és ezt az időt nagyon jól kihasználták.

– Nem kudarcként éltük meg a döntést, nagyon elégedettek vagyunk a fejleményekkel" – mondta a Jutarnji Listnek az ügyben jól tájékozott forrás. Az első forduló eredménye ellenére, a panaszok beadásának ideje alatt sikerült előnyt szereznünk a Mollal szemben – hangoztatta a lapnak. Hozzátette: amikor a Mol eljárást indított Horvátországgal szemben, az váratlanul érte a kormányt, de időközben Horvátországnak sikerült több fontos munkát is elvégeznie.

A szerződésben, amelyet még a Sanader-kormánnyal írt alá 2009-ben a Mol az állt, hogy a horvát kormány visszavásárolja az Okoli földalatti gáztározókat, – amit meg is tett-, de nem vette át a gázüzletágat, amely szintén részét képezte a szerződésnek. Jadranka Kosor kormánya 2010-ben már elállt a gázüzletág visszavásárlásától.

A lap szerint azért, mert Sanader utódja rájött, hogy az ügylet gyanús körülmények között köttetett és felettébb káros Horvátországra nézve. A Mol az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni a washingtoni választott bíróság legfrissebb döntését.