A rendezvényen Tarlós István főpolgármester komoly lépésnek nevezte az időalapú jegyrendszer bevezetését, amelyet közlése szerint többen megígértek ebben a kampányban is, mert nem szólt nekik senki, hogy folyamatban van. Már 2004 körül Demszky Gábor is elkezdte ezt a munkát, de aztán nem lett belőle semmi - tette hozzá.

Elmondta, hogy az új városvezetés a BKK-t bízta meg az előkészítéssel, s 2013-ra 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a finanszírozásról. A főváros 5,5 milliárd forint saját forrással járul hozzá a fejlesztéshez. A tenderen először 79 érdeklődő volt, majd nyolcan maradtak versenyben. Tarlós István úgy értékelte: a papíralapú jegyrendszer "Európa szégyene" kezdett lenni. A most kezdődő beruházás 2017-ben fejeződik be, körülbelül 800 beléptetőkaput állítanak fel a metróállomásokon, de például a HÉV-ek esetében lesz, ahol falra, oszlopokra helyezhető érvényesítő berendezés működik majd, s további 2500 autóbuszon, trolibuszon és villamoson is mintegy tízezer ilyen rendszert helyeznek el.

A főváros másfél millió, névre szóló csipkártyát bocsát ki és mintegy kilencmillió név nélküli, rövid lejáratút - jelentette be a főpolgármester, hozzátéve: az első csipkártyát minden budapestinek ingyenesen adják. Arról is beszámolt, hogy a papíralapú rendszert több lépcsőben szüntetik meg, először a bérletesek kapnak csipkártyát, végül a jegyvásárlók. A rendszer minőségi változást hoz, megszűnik a sorban állás, a jegyeket telefonon és interneten is meg lehet majd vásárolni - sorolta Tarlós István.

A kiépítésről és az ötéves üzemeltetésről szóló szerződést Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója és Matthias Augustyniak, a ScheidtÚBachmann ügyvezetője írta alá.