Soha nem értettem, hogy mi benne a ráció, de minden napra jut belőle: hiába próbálok elindulni a zöldre, az előttem lévő autó továbbra is csak áll, majd beteg lóként ballag a szabaddá vált úton, megtörve a forgalom és a jelzőlámpák ritmusát, hogy aztán versenyparipaként száguldjon át a következő kereszteződésen, amikor a lámpa már tilosra váltott...

Veszélyes és drága mutatvány, mert fix mértékű közigazgatási bírsággal sújtják ezt a szabályszegést. A tilos jelzésen történő áthajtás esetén kiszabható összeg 50 ezer forint. Napjainkban már drónokról is figyel és büntet a rendőrség, mégis sokan inkább a gázra lépnek, ha láthatóan lemaradnak a szabályos és biztonságos áthaladást biztosító zöldről. 

Közel száz éve működik közlekedési jelzőlámpa Budapesten, az 1926-os karácsonyi avatás igazi szenzáció volt, amiről minden korabeli újság beszámolt. A Tolnai Világlapja, 1927. január elsejei számában egész oldalas fotó jelent meg ezzel a képaláírással: „A főváros legforgalmasabb pontján, a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében állították fel az első közlekedés szabályozó készüléket. Az itt álló közlekedési rendőr ezentúl lámpák segítségével fogja szabályozni az ucca esti forgalmát. (Gárdonyi felv.)”

A négy iránynak jelző villanyrendőr a kereszteződés közepén, dróton függő egyetlen lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket a kereszteződés közepére helyezett dobogón álló rendőr váltogatta a szerkezetből lelógó hosszú rúd elforgatásával.

A csak nappal működő lámpa beüzemelése után megtiltották a kereszteződésben a kis- és nagyívű kanyarodást, mert a villamosvágányok akkoriban az úttest két szélén helyezkedtek el.

Budapesti lámpa az Oktogon közepén, 1927   Forrás: Fortepan/Somlai Tibor

1938-ban már oszlopra szerelt távvezérlésű lámpa működött a Szent István körúton, a jelzőlámpás csomópontok száma 1940-ben meghaladta negyvenet, 1943-ban már egymással is összehangolták azokat a Szent István körúton. Az első vidéki jelzőlámpát 1959-ben, Miskolcon helyezték üzembe.

A forgalomirányítás még a világháború utáni évtizedekben is kézi vezérléssel történt irányítótornyokból, vagy útszéli fakabátokból, mert a közlekedési fegyelem betartás miatt a rendőrség fontosnak tartotta a személyes rendőri jelenlétet, ami persze másra is kiterjedt.

Igazi és villanyrendőr az Astoriánál, 1948     Forrás: Fortepan  

Tilos jelzések és stoplámpák az Üllői út-Nagykörút kereszteződésében Fotó: Boros Jenő

Az első automatizált magyar lámparendszert 1965-ben telepítették Budapesten, majd 1969-től Ericsson és Tesla gyártmányokra álltak át. A fővárosban jelenleg több mint ezer közlekedési jelzőlámpa van, kétharmaduk központilag irányított.

Világkrónika a közlekedési lámpák fényében

A világ első közlekedési lámpája, vagy ahogy akkor hívták, szemaforja még nem villanyárammal, hanem acetilén gázzal működött. Hivatalosan 1868. december 9-én állt szolgálatba, erről plakáton is tájékoztatta a rendőrség a kocsisokat, lovasokat, gyalogosokat. A készülék csak sötétedés után működött egyszerű kézi vezérléssel: a posztoló rendőr felváltva takargatta a piros és zöld fényt, ám ez nem volt veszélytelen mutatvány, mert a londoni Westminster palotánál, vagyis a parlament sarkánál felállított szerkezet három hét után felrobbant és megölte kezelőjét.

A világ első elektromos közlekedési lámpája, magyar zsargonban villanyrendőre az Ohio állambeli Clevland városában állt szolgálatba 1914 augusztus 5-én, a Euclid Avenue és az East 105th Street sarkán. A piros és zöld fénnyel világító közlekedési lámpa ötletén többen is osztoztak, köztük Lester Wire rendőr Salt Lake City-ből és Garrett Morgan, aki felszabadított rabszolgák fiaként született afroamerikai, és gázmaszk, valamint hajegyenesítő anyag feltalálójaként lett ismert, meg arról, hogy ő volt az első fekete Clevland-ben, akinek saját autója volt.

Az első három színű (piros-sárga-zöld) villanyrendőrt William Potts rendőrtiszt ötlete alapján készítették 1920-ban, Detroitban. A manuális vezérlésűeket később leváltották az automata lámpák, az elsők 1922-ben jelentek meg Houstonban.

Berlinben 1924-ben a Potsdamer Platzon építettek először jelzőlámpát, két évvel később már Bécsben is szolgálatba álltak

Kínában megpróbálkoztak a három szín klasszikus sorrendjének felcserélésével, ám káoszba fulladt a pártvezetők ötlete, mely szerint a vörös szín jelezte volna a szabad utat...

Napjainkban kamerák, számítógépes programok, úttestbe épített hurokdetektorok, egymással kommunikáló autók és mobilos információs rendszerek segítik a forgalom gyorsítását, a dugók megelőzését, ám hiába, mert az autósok többsége nem képes meglovagolni a zöld hullámot.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!