A görög "nem" közvetve az olajárra is hatással volt, mivel kétségessé tette az ország euróövezeti tagságát, ami gyengítette az eurót a dollárral szemben. Ha a dollár erősödik, többnyire csökken az árutőzsdéken a termékek, elsősorban az olaj ára, mivel az energiahordozó drágábbá válik azoknak, akik nem dollárban fizetnek érte.

Az északi-tengeri Brent alaptípusból egy hordó (159 liter) ára 2,04 dollárral, 58,28 dollárra csökkent hétfő délutánra. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) fajtát 53,91 dolláron jegyezték hétfőn New Yorkban, ami meredek, 3 dollár 2 centes csökkenés a csütörtöki záróértékhez képest. A kínai tőzsdemutatók június közepe óta mintegy 30 százalékot estek, részben azért, mert a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése rég nem látott mértékben lassult az utóbbi időszakban. Mindez gyengíti az olaj iránti globális keresletet is.

A sanghaji és sencseni tőzsdék mélyrepüléséhez hozzájárult továbbá, hogy korábban, – a kormányzat biztatására – számos kisbefektető jelent meg a tőzsdén, felhajtva az árfolyamokat. Ez arra bátorította a kínai vállalatokat, hogy menjenek tőzsdére, és az így gyűjtött tőkéből rendezzék adósságaikat. A kínai tőzsdék szárnyalása június közepén tört meg és fordult át mélyrepülésbe.

Tovább nyomja az olajárakat, hogy több mint 7 hónapja először nőtt az üzemelő fúrótornyok száma az Egyesült Államokban, ami jelzi, hogy a magasabb nyersolajárak "visszacsalogatják" a kitermelőket a kutakhoz. Amennyiben sikerül megállapodnia a hat nagyhatalomnak Iránnal a perzsa ország atomprogramjáról, és könnyítenek az országot sújtó nemzetközi szankciókon, még több olaj kerül a világpiacra, bővítve az amúgy is masszív kínálatot.

A Morgan Stanley bankcsoport elemzése szerint – megegyezés esetén – Irán napi 500-700 ezer hordó olajat exportálhat 2015 végétől, 2016 elejétől kezdődően.