Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen kiemelte: a vadászgépek beszerzése mellett a magyar és a svéd népet számos szál köti össze. Példaként említette, hogy mindkét ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, továbbá Svédországban mintegy 40 ezer magyar él a társadalom megbecsült tagjaként.

Az államtitkár a közös múltból felidézte a bátor svéd diplomata, Raoul Wallenberg emlékét, aki zsidó magyarok ezreinek deportálását akadályozta meg a második világháborúban.

"Soha nem felejtjük el, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc után Svédország 8 ezer magyar menekültet fogadott be" - tette hozzá az államtitkár.

Kürtös László a JAS 39 Gripen üzemeltetésének 20 éves jubileuma kapcsán felidézte, hogy az első svéd gyártmányú vadászgép 2006-ban érkezett meg, a repülőgépek pedig a teljes műveleti képesség elérése után átvették a magyar légtér védelmét. Mára pedig a Gripenek nemcsak Magyarország légtérvédelmének alappillérei, hanem létfontosságú hozzájárulást jelentenek a NATO légtérrendészeti misszióihoz Szlovénia, Horvátország és Szlovákia felett, valamint rendszeres balti-tengeri telepítésekhez.

Mint mondta, a jelenlegi biztonsági helyzetben, a háború sújtotta Ukrajnával határos országként kiemelten fontos, hogy a négy új Gripen vadászgép átadásával a magyar flotta teljessé vált, ami tovább erősíti a NATO keleti szárnyát.

Kürtös László szerint Svédország kétszeresen is profitál a magyar kötelezettségvállalásokból. Egyrészt a Saab egy lojális ügyfélre tett szert, hiszen a magyar fél elköteleződött amellett, hogy a Gripeneket legalább 2036-ig üzemben tartja, másrészt a balti légtérrendészeti missziók hozzájárulnak Svédország fokozott biztonságához is.

A magyar kormány törekszik arra, hogy kiszélesítse az együttműködés körét Svédországgal mint stratégiai partnerrel - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország szeretne előrelépni a kutatási, fejlesztési és innovációs együttműködés terén.

"Nagyon elégedettek vagyunk a Saab-csoport által Magyarországon a vadászgépek szoftverfejlesztése céljából megnyitott repülési fejlesztési központtal, ami kiemelkedő lehetőséget jelent a magyar légi- és űripar számára" - hangsúlyozta a politikus.

Carl-Fredrik Edström tábornok, a Svéd Védelmi Beszerzési Hivatal (FMV) képviselője az ünnepségen rámutatott: a Gripen megbízható és költséghatékony vadászgép, amelyet úgy terveztek, hogy kis helyigény mellett nagy teljesítményt nyújtson. Kiemelte: a rendszer a szoftverek, az érzékelők és a fegyverzet folyamatos fejlesztése révén képes lépést tartani a változó fenyegetésekkel.

Mint mondta, a most átadott repülőgépek lényegesen fejlettebbek, mint a húsz évvel ezelőttiek, a jövő vadászgépei pedig még nagyobb harcászati képességgel rendelkeznek majd.

NATO-szövetségesként a két ország a jövőben olyan közös feladatokat lát el, amelyek túlmutatnak a repülőgépek szállításán, kiemelten az integrált légi és rakétavédelem területén - tette hozzá.

Lars Tossman, a Saab fejlesztési üzletágának igazgatója arról beszélt: Magyarország jelenleg 18 Gripen repülőgépet üzemeltet a flottájában, ami még erőteljesebb képességet biztosít a magyar szuverenitás és a NATO légterének védelmében.

Fotók: MTI/Ujvári Sándor

A vállalatvezető hangsúlyozta, a budapesti repülésfejlesztési központ létrehozása olyan partnerséget mélyít el, amely messze túlmutat a vadászgépek üzemeltetésén. A létesítmény a Saab globális Gripen-fejlesztési hálózatának szerves részévé válik, hozzájárulva a rendszerbe integrálandó új technológiák kutatásához és fejlesztéséhez. Ezzel Magyarország megerősíti pozícióját stratégiai partnerként a repülőgép-rendszer folyamatos modernizációjában - mutatott rá az igazgató.

Mint elhangzott a két új repülőgép érkezésével a magyar flotta a 16 harci és két - oktatási célokat is szolgáló - kétüléses Gripen vadászgéppel rendelkezik.

Az ünnepség Mészáros Csongor főhadnagy, a kecskeméti repülőbázis pilótájának dinamikus bemutatójával zárult.