Sok gyártó külön almárkát hozott létre az elektromos autói számára. Ilyen a BMW féle “i”, vagy a Volkswagen esetében az “ID” brand. Emellett számos márka teljesen szabadjára engedi a tervezők kezét és kihasználva, hogy az eltérő hajtás miatt felszabadul a motor helye, egészen extrém formatervek jönnek létre, előbbiek közül ez elsősorban a BMW féle “i” modellekre igaz, a Volkswagennél az ID.3 bár hagyományosnak nem nevezhető, maradtak az autó formánál.

A PSA ugyanakkor egyelőre inkább már meglévő modelljei elektrifikálja, így lett e-208 és így jött létre a Corsa-e. Nincs külön brand, nincsenek extrém formatervek, bejáratott modelleket kínálnak a hagyományos mellett elektromos hajtáslánccal. Felesleges arról beszélni, hogy melyik a jobb megoldás, de sok szempontból logikus a francia konszern hozzáállása. Minden bizonnyal ez is a mára az autóipar talán leginkább tisztelt vezetője, Carlos Tavares döntése, pénzügyi szempontból legalábbis minden bizonnyal megéri, Tavares pedig bizonyította már, hogy jól mutatja az irányt, ha meg kell fogni a költségeket.

Az Opel szerencséje, hogy az új Corsa önmagában is el lett találva, legalábbis ami a külsejét illeti. Mindössze néhány “e” karika jelzi, hogy itt nem egy hagyományos modellről van szó.

Érdekes, hogy a gyártók vajon mi alapján döntik el, hogy melyik szegmensben kezdik elektromos jövőjüket. A Volkswagen az Up kisautót és a Golfot ajánlotta először elektromos modellként, vagyis az Opelhez hasonlóan az egyelőre alapvetően városi közlekedésre kitalált elektromos autózást városokban racionálisan használható modellekkel képzelték el. Mások, mint a Mercedes, a KIA és a Mustang Mach-E bemutatásával a Ford is, az egyébként is népszerű SUV szegmenst lovagolnák meg az elektromos autókat övező hype-ot kihasználva.

A probléma az előbbi megoldással a következő:városi, kisebb méretű autók, amik ráadásul  elektromosak, eddig remek, de az elektromos technológia egyelőre nagyon drága és így érünk el oda, hogy a tesztautónk ára minden állami támogatást felhasználva sem tud 8 millió forint alá kúszni. Sajnos ez nem csak Magyarországon, még Svájcban is sok egy ekkora elektromos autóért, viszont itt érünk vissza oda, hogy elektromos autót készíteni drága, ha nulláról kell indulni, még drágább, így főleg érthető a PSA féle “abból dolgozunk amink van” féle hozzáállás.

Viszont ez nem csak az Opel Corsa-e modellre igaz, minden elektromos autóval ez a helyzet, így ha az elektromos felárat megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni, az Opel egészen szuper kis autót készített.

Élvezet vezetni, bár nehéz megmondani, hogy azért, mert végülis minden elektromos autót élmény vezetni, vagy maga a Corsa-e lett egészen jó. Bár más elektromos autóknál is feltűnő a vezetői profilok közötti különbség, tesztautónk esetében egészen nagy élmény volt a Sport mód, míg az Eco annyira spórolós, hogy a lassú haladást hamar megunja a minimális klimatizálásban izzadó ember, így vélhetően inkább visszavált a Normal fokozatba. Viszont tény, hogy Eco módban alig-alig akar csökkeni a még az autó akkumulátoraiban lévő hatótáv, szóval egy szavunk sem lehet, teszi, amit tennie kell.

A kormány külösen tetszett valamiért, egyszerűen jó a fogása és az infotainmentet irányító gombok is pont ott vannak, ahol lenniük kell. Az egyetlen zavaró és számomra érthetetlen megoldás, hogy a kormányról a műszarfali képernyőt állító gombokat kiszorította a tempomat irányítása, ami minimum véleményes döntés. Tempomatot egyszer, kiváncsiságból használtam, a képernyőt jó néhányszor akartam állítani, de tény, hogy egy idő után csak azért, mert egyszerűen nem tudtam rájönni, hogyan is kellene. (a bal oldali bajuszkapcsoló végén elhelyezett gomb és az azon található gyűrű a válasz, belőlem kiindulva 3 napot spóroltam a leendő tulajdonosoknak, igazán nincs mit!)

A képernyőknél maradva az infotainment logikája kicsit sajátos, de nyilván abszolút megszokható a kezelhetőség pedig abszolút rendben van. Jó ötlet, hogy kicsit felfele döntötték a kijelzőt, a hagyományos “sík” megoldás néha kicsit problémás tud lenni, különösen, ha vezetés közben pillant oda az ember.

Összességében viszont tény, hogy az elektromos Corsa nagyon is egyben van. Bízzunk benne, hogy az akkumulátorok fejlődésével mielőbb eljön az a kor, amikor egy ilyen kis városi autó elérhető lesz egy relatíve átlagos pénztárcához is. Addig is, ha valakinek rendelkezésére áll a keret, nem igazán csalódhat, hogy az Opelt választja az elektromos kisautók közül.