Lapo Elkann jó sok titulussal bír. Alapítója a csúcskategóriás szemüvegek, órák és kerékpárok gyártására specializálódott Italia Independent Group-nak, létrehozója a Garage Italia Customs neves autókereskedésnek, ex-marketingigazgatója a Fiatnak és ami e cikk témájához igazán releváns: igazgatótanácsi tagja a Ferrarinak. A New York-ban született, Párizsban érettségizett és Londonban diplomázott, 45 éves olasz férfi karrierje persze, nem a favellákból indult. Ő a Fiat alapítójának, Giovanni Agnellinek a dédunokája, és a rokoni szálakat tovább bogozva, Gianni Agnelli, a Fiat Automobiles korábbi vezérigazgatójának unokája.

Könnyű neki, mondhatnánk, de ahogyan az Agnelli-sarjak nevelésében ez íratlan törvény: hajdan ő is beleszagolt a kétkezi dolgozók világába, pályafutását a Piaggio pontederai üzemének összeszerelősorán, álnéven kezdte és még egy sztrájkban is részt vett, ahol a szerelőszalag kényelmetlen munkakörülményeinek javítását követelte. Aztán a „próbaüzem” után persze indult a fényes karrier, amit olykor megszakítottak a drogfüggőség okozta időszakok. De pár lejtmenet után Lapo komoly nonprofit akcióba kezdett, igazi filantróp lett, aki tanulási nehézséggel, drogfüggőséggel és diszkriminációval küzdő gyermekek támogatásáért dolgozik. A pandémia idején élen járt az olasz Vöröskereszt támogatásában, aztán az ukrán háború elszenvedőiért is sokat tett, bérelt repülővel szállított menekülteket biztonságos helyre.

Lapo Elkann (italia-informa.com)

Bár első blikkre nem tartozik szorosan a témához, ennyi háttér azért kellett, hogy megfelelő színben lássuk és értékeljük Lapo Elkann nagy port kavart Twitter-bejegyzését. Az üzletember ugyanis arra ragadtatta magát, hogy összehasonlítsa a Lamborghinit a Ferrarival. Górcső alá vette a két legjobban teljesítő SUV-t, amit az olasz autózás jelenleg kínál: az Urust és a Purosangue-t. És előbbit egy Daciához hasonlította!

Lapo Elkann tweetje egyértelmű: "Kipróbáltam az Urust és a Purosangue-t. Az Urus olyannak tűnik, mint egy Dacia." - és ezt egy sor vihogó emojival támasztja alá.

A provokatív bejegyzésre aztán kapott hideget-meleget. A többség persze egyetért vele és lássuk be, a 4 literes, duplaturbós V8-as motorral szerelt, 666 lóerős Lambo valóban kapott felesleges giccses sallangokat, míg a Prancing Horse letisztult remekművet alkotott a 6,5 literes szívó V12-es motort szerelt, 725 lovas Ferrarival.

Lamborghini Urus (lamborghini.com)

Az árakat tekintve is szembetűnő a különbség: 235 000 és 266 000 euró között kell fizetni egy Urusért, míg a Ferrari Purosangue árlistája 390 000 eurónál kezdődik.

Ferrari Purosangue (ferrari.com)

De én, mint nő (aki nem túl előrehaladott korú, mégsincs jelen egyetlen social media felületen sem, az ott zajló történésekről legfeljebb híroldalakról értesül), azért erős túlzásnak érzem a Lamborghinit egy kalap alatt emlegetni a Daciaval. Főleg, egy nem szakértőkből álló, gyakorlatilag anonim közönség előtt. (Persze, manapság ezzel lehet a híroldalakra kerülni és lám-lám, engem is felhergelt annyira, hogy éppen erről írok). És mivel ez egy ilyen rövid riposztokat szóró műfaj, találtam velem egyetértőt is, aki nemes egyszerűséggel vágott vissza: „Kipróbáltam a Daciát… Nem tűnik Lamborghininek.”

És Lapo nem sajnálta az időt, hogy a több száz üzenet mindegyikére (!) válaszoljon. Én meg, miközben azon mélázom, hogy jut a sokpozíciós üzletembernek ideje és energiája a rengeteg és nem feltétlenül túliskolázott kommentelőre, ráakadok arra a megjegyzésre, ami számomra sokat fakít Elkann dicsfényén. Ahol megtoldja a Dacia-hasonlatot azzal, hogy az egyik márka még traktorokat készített, amikor a másik már az autózás történetének meghatározó autóját gyártotta.

Igen, ez tény, mezőgazdasági gépek gyártásával vált híressé Ferruccio Lamborghini, aki vagyonos magánemberként Ferrarit vezetett, de többször panaszkodott a modellek műszaki hiányosságaira. Majd amikor Enzo Ferrari lenézően kigúnyolta : “Te panaszkodsz a kuplungomra, te, aki traktorokat gyártasz? Ha nem tetszenek az autóim, csinálj magadnak egyet!”, Ferruccio úgy döntött, hogy saját autómárkát alapít – ez lett az Automobili Lamborghini 1963-ban.

Ferruccio Lamborghini (motorvalley.it)

Szóval, a sztorira utalásnak van történelmi alapja. A hogyan lesz egy traktorosból a világ csúcstechnológiájú autóinak gyártulajdonosa, abban azért több van még példaértéknél is. Ami viszont nem illik rá, az az Elkann-féle lenézendő aspektus! 

Lamborghini Countach 1970 (lamborghini.com)

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!