Nem rajongunk igazán a csendért az autóban: az Allianz Hungária reprezentatív gépjárműfelmérésből legalábbis az derül ki, hogy a magyar sofőröknek mindössze 11 százaléka szeret úgy vezetni, hogy közben nem szól semmi a hangszórókból, a többiek rendszerint hallgatnak valamit. A válaszadók 68 százaléka a vidám, pörgős, élénkítő ritmusokat kedveli, ezzel szemben jóval kevesebben vannak azok, akik koncentrációt segítő (16%) és megnyugtató (17%) zenéket részesítik előnyben.

A lassabb, relaxációt elősegítő zenék elhanyagolása azonban nem feltétlen szerencsés, ha vezetésről van szó, hiszen egy korábbi tanulmány részletesen körüljárva a kérdéskört megállapítja, hogy az autóvezetés közben hallgatott zene tempója és intenzitása közvetlen hatással van a vezetők pulzusszámára, ezáltal pedig vezetési teljesítményüket is befolyásolja.

A tanulmány szerint azoknak a zenehallgatóknak, akik könnyűzenével szórakoztatták magukat vagy csendben vezettek, átlagos pulzusa jóval alacsonyabb fokozaton zakatolt (percenként 80 alatti szívverés). Az is kiderül, hogy bár gyors tempójú és magasabb hangerejű zene növeli a motivációt és az éberségi szintet, a megnövekedett információfeldolgozás miatt nagyobb mentális terhelést és stresszt okoz a sofőröknek.

Ez pedig a közlekedésben úgy csapódik le, hogy a 120 BPM feletti tempójú zenét hallgató autóvezetők éberebbek ugyan, ám a magasabb kognitív terhelés miatt gyakrabban hibázhatnak vezetés közben, jobban ingadozik a sebességük, gyakoribbak a sávváltások. Ezzel szemben a lassabb, könnyedebb, 60-80 BPM közötti zenére autózók sokkal nyugodtabbak, egyenletesebb tempóban, kiszámíthatóbban és biztonságosabban vezetnek.

Az Allianz a magyar gépjárművezetőket is megkérdezte arról, hogy éreznek-e különbséget a különböző tempójú zenék hatásában. A zenét hallgató magyar sofőrök közel egyharmada (29 százalék) számolt be arról, hogy a zene ritmusa hatással volt a vezetésére, közülük a lassú zene hatását kevesebben (37%) érzékelték: többségük (18%) nyugodtabbá vált, és volt (11%), aki azt jelezte vissza azt, hogy jobban viselte a közlekedési környezetet.  

A gyors tempójú zene már többekben váltott ki hatást: az erről beszámolók közül minden második válaszadó érezte úgy, hogy energikusabbá, éberebbé, aktívabbá vált tőle. A korábban említett tanulmányban megállapított negatívumokat a magyar sofőrök kevésbé észlelik: viszonylag kevesen veszik észre magukon, hogy a zene hatására gyorsabban vezetnek, könnyebben elterelődik a figyelmük, vagy ingerlékenyebben reagálnak a közlekedési körülményekre.

Bár láthatóan a megkérdezett sofőrök nagy része nincs tudatában a gyors tempójú, túl intenzív zene vezetés közbeni hallgatásának kockázataival, fontos tudatosítani, hogy ezek a veszélyek léteznek, és éppen a lassabb tempójú zene az, ami elősegítheti a biztonságos vezetést. Hogy erre felhívja a figyelmet, az Allianz egy egészen különleges kampányt indított, a Spotify egyedülálló streamingintelligenciájának felhasználásával. Mivel a lassú tempójú dalok segíthetnek a sofőröknek egy nyugodtabb és koncentráltabb állapotot teremteni vezetés közben, az Allianz személyre szabott, speciális, 60-80 BPM közötti dalokból álló lejátszási listákat kínál a világ legnépszerűbb audio-streaming előfizetéses szolgáltatásán belül a hallgató zenei stílusát alapul véve.