Lázár János előadásában úgy fogalmazott: "ma Magyarországon a közlekedés minősége az életminőség egyik legfontosabb tartópillére", ezért a rendelkezésre álló hazai források minél nagyobb arányát kell az ágazat fejlesztésére fordítani. A politikusok, a szakma és a lobbi közös eredménye az a 30 éve egyedülálló program, amely 3 és fél év alatt, összesen 2500 milliárd forintnyi közúti és 1500 milliárd forintnyi vasúti korszerűsítést és kapacitásbővítést tesz lehetővé úgy, hogy az említett összegek nagyobb részét immár nem az unió adófizetői adják össze, hanem a magyar adófizetők finanszírozzák - mondta.

Közölte, ebből az is világosan látszik, hogy ha nincs gazdasági növekedés, akkor e célra nem állnak rendelkezésre a szükséges források. A közlekedés minősége tehát az ország állapotának és teljesítőképességének is fokmérője - tette hozzá. Ma már kijelenthető, "képesek leszünk teljesíteni azt a célkitűzésünket, hogy 2022-re Magyarország Közép-Európa legjobb közlekedési infrastruktúrájával rendelkező országa legyen" - közölte, hozzátéve: az autópályák hossza és a magasabb rendű főutak minősége tekintetében "le fogjuk hagyni a környező országokat".    

Emlékeztetett: a kabinet stratégiai célja, hogy a Közép-európai régió vezető gazdasági-társadalmi hatalma legyen az ország. Ehhez elengedhetetlen a versenyképes gazdaság, amelynek egyik meghatározó szegmense a közlekedési infrastruktúra. Az ehhez szükséges kormányzati döntések megszülettek, a beruházások részben tervezési, részben már kivitelezési szakaszban vannak.     

A következő évek egyik legfontosabb feladata a településeken még burkolatlan földutak leaszfaltozása, ami a környékbeli, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó centrumok elérhetőségének javításával együtt a vidék megtartóképességében, végső soron a vidéki Magyarország megmaradásában döntő jelentőségű - mondta. Jelezte: ennek érdekében az alsóbbrendű utak korszerűsítésére és az úthálózat fenntartási költségeire fordított összegeket is radikálisan emelni kell a következő években.     

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány közútfejlesztési programjának köszönhetően 2022-re Magyarország az európai középmezőny élére kerül, hosszabb autópálya-hálózata lesz, mint Ausztriának. Ugyanakkor 2020-ig 480 kilométernyi vasútvonal-fejlesztés, valamint 44 nagyvasúti jármű beszerzése történik meg mintegy 1000 milliárd forint uniós forrásból.