Mikor miért

Munkámból adódóan gyakran járok az M3-M5-M6-os autópályáinkon. Hogy mit látok a leállósávban? Az utóbbi hónapokból szemezgetek, és haladjunk a hétköznapitól a banális okokig, amikor valaki itt időzik. Műszaki hibás jármű rostokol a leállósávban, a vészvillogó helyesen jelzi a többi autósnak, hogy gond van. De Béláim nem hagyják annyiban, és az egész csapat a kisbusz elejénél a motortérben matat, hogy hátha megoldják a problémát. Az életük meg közben isten, és az őrangyaluk kezében. Másik kedves történet az öreg autóban idős házaspár, akik a térképet böngészték nagy erőkkel, persze a leálló sávban. Igaz, hogy a kisebb forgalmat bonyolító M6-on szpottoltam őket, de akkor is veszélyes cselekedet, és ha már elrontották, vagy eltévedtek, bőven belefért volna az a maximum néhány tíz kilométer, ami a következő lehajtóig/pihenőig hátra maradt, és ott nyugodtan megvitathatták volna, hogy merre tovább. “Az egész világ egy hatalmas WC, barátom”. Ismerjük a filmből az ikonikus idézetet. Így ha a szükség úgy hozza, akár az autópályán is elvégezhetjük a dolgunkat. Erre nincs mentség, de utazás előtt azért rá lehet készülni a szükségletekre. Én egy ilyen miatt biztosan nem rizikóznám be, hogy engem, vagy az autómat összetörjenek, és így az egész utazásom tönkre menjen. Csináljunk egy jó szelfit. Igen, a képzeletbeli dobogó legfelső fokán az a pár állt, akik a naplementében kinézte az aranyló napraforgó mezőt, és szintén az M6-os leálló sávjában elkészítették a tökéletes insta posztot, persze „no filter hashtaggel”. Bárcsak tudták volna, hogy hány instahuszár halt már meg azért, mert a jó fotó, és a sok lájk reményében a legjobb szögből akarta elkészíteni a tökéletes posztot. Na, de fiatalok, ez tényleg megér akár egy tragédiát is?

A leállósáv írott szabályai

Először is azt kellene tisztázni az autósok fejében, hogy a leállósáv nem közlekedésre van kitalálva, tehát azon haladni szigorúan tilos. Csak indokolt esetben használható. A KRESZ kitér arra, hogy mikor használhatjuk:

-ha műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen,

-a jármű a forgalmat ellenőrzi,

-a jármű útfenntartást, úttisztítást végez,

-a jármű a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását, vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi,

-a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működteti.

Mit tegyünk, ha műszaki hiba miatt önerőből mozgásképtelen marad az autónk?

• húzódjunk az út szélére, lehetőség szerint a szalagkorláthoz legközelebb,
• vészvillogóval jelezzük a veszélyt a többi autósnak,
• ha elhagyjuk a járművet viseljünk láthatósági mellényt,
• helyezzük el az elakadásjelző háromszöget az autó mögött, de ne húsz, hanem kétszáz méterrel távolabb.

És a legfontosabb, hogy az utasokkal együtt a szalagkorláton KÍVÜL várakozzunk.

Ezekhez a szabályokhoz azért jöjjön egy érdekes adalék, amit mindenképpen meg kell jegyezni: olyan műszaki hiba esetén, amikor a jármű mozgásképes marad, semmi esetre sem érdemes csökkentett sebességgel a leálló sávban folyamatosan haladni, mivel ha pont egy VÉDA kapu alatt vezet utunk, akkor komoly összegű bírságra számíthatunk. Ezt sajnos nem csak olvastam, hanem egy közeli ismerősömtől tudom, aki defektes kerekével még a pár kilométerre lévő legközelebbi lehajtóig szeretett volna eljutni, hogy ott biztonságosan lecserélhesse a kerekét. Pechére útja során pont egy VÉDA kapu alatt haladt át, így közel 70.000 Ft-os bírság is érkezett a gumi javítási költség mellé. Szóval ezzel mindenképpen vigyázni kell, és ha nagy a baj, akkor kérni kell az autópálya segélyszolgálattól egy kivezetést, hogy biztonságosan elhagyhassuk a rázós terepet.

Már a neve sem áll jól

Többen is kezdeményezték már, hogy a leállósávot átnevezzék például vészsávra. Mert így sajnos a köztudatba a hibás elnevezéssel az épült be, hogy itt akkor most megállunk a leállósávon, mert baj van. Pedig mennyire nem lenne szabad. Miért állnak meg, mi ér annyit? Becsukni az ajtót? Megigazítani a rakományt?

A 20 perc pedig nem is húsz, hanem sajnos kevesebb, ezt már Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője mondta: „Régebben, lehet már 15 éve is annak, az akkori Állami Autópálya-kezelő készített házi statisztikákat arról, hogy a leállósávban tartózkodókat mennyi időn belül éri baleset azután, hogy megálltak. Nekik akkoriban átlagosan 20 perc jött ki. Mi azóta nem frissítettük ezt az adatot, ezért maradt meg a közbeszédben, hogy úgymond 20 perc a túlélési idő a leállósávban”. Norbert, és kollégái saját bőrükön tapasztalják meg azt, hogy mennyire veszélyes a leállósávban tartózkodni, ott munkát végezni, ellenőrzést tartani, még akkor is, ha elvileg messziről is jól látható narancssárga, fényjelzéssel és mindenféle fényvisszaverő felületekkel is ellátott gépkocsival állnak ott. Erről is, és a közelmúltban történt balesetekről is beszélgetek vele, tehát érdemes lesz figyelni podcast csatornánkat a HangZónát is.

Addig pedig kövessenek minket Facebookon is!