A fénykibocsátó diódás világítás (LED) számos előnnyel bír a hagyományos izzószálas megoldáshoz képest. Élettartama körülbelül 25-szörös, jobban ellenáll továbbá a rázkódásnak, valamint körülbelül negyed másodperccel előbb képes kibocsátani maximális fényerejét – rögtön három kulcsfontosságú szempont, amely az autóipari alkalmazásban játszik szerepet.

Kisebb szervizigénnyel, formásabb lámpatest és fényszóró csík kialakítással és 90%-kal jobb hatásfokkal kecsegtetnek a LED-es fényszórók. Az úthibák gyakorta képesek elektronikai hibákat okozni, a rázkódás hatására akár szétpattanhatnak a forrasztások, károsodhatnak az áramkörök, megszakadhat az izzószál – újabb terület, ahol a LED-ek javára billen a mérleg. A gyorsabb felvillanás főleg a féklámpáknál előnyös, hiszen a mögöttünk autózó hamarabb képes reagálni lassításunkra, az a negyed másodperc sokat számíthat nagyobb sebességnél fékútban – 130 km/órás tempónál ez helyből több mint 9 méter azt feltételezve, hogy csak a 0,25 másodperccel kalkulálunk.

Nem véletlenül terjedtek el először itt a LED-es lámpák, a „magasan elhelyezett harmadik féklámpa” 1984-ben a Chevrolet Corvette-ben debütált. 2007-ben az Audi R8 volt az első modell, amelynél a teljes első fényszóró diódákat kapott, de a Lexus LS600h és a Cadillac Escalade is az elsők között volt az amerikai kontinensen például. A 2013-as Mercedes S-osztály legpuritánabb kivitelében is már csak LED-ek voltak.

Mára már egy Honda Jazzhez is elérhető a LED-es első világítás, még a ködlámpákat is beleértve. Az új Mercedes A-osztály diódái akár 650 méterre is képesek elvilágítani, vagyis az egyenletes eloszlású fénynyalábok és a nagy bevilágítási képesség egy újabb indok az autóipari alkalmazásra.

Noha alapjaiban hatékonyabbak a LED-es fényszórók, a mai modern lámpatestek komoly hűtést igényelnek, egész egyszerűen azért, mert sokkal több fényforrásról beszélünk, amelyek ráadásul az intelligens vezérlés miatt többet és máshogy világíthatnak. Az Audi A8 vagy Q7 első fényszórónkénti 80-90 darab diódáit két ventilátor hűti például. A prémium kategória intelligens világítása nem vakít, mert alkalmazkodik a szembejövő forgalomhoz sokszor még tompított állásban is, azonban a középkategóriás, fix beállítású LED-ek „sugarai” gyakorta kellemetlenül érhetik a sofőr szemét.

Fontos a stílusbeli újítás lehetősége is. Egy-egy jó ívű LED-csík vagy sorozat képes markáns megjelenést kölcsönözni egy-egy modellnek, legyen szó a front-részről vagy a hátsó fertályról. A tervezők így kalkulálhatnak ezzel, miközben ceruzájuk fog és éppen egy modern arculatot terveznek egy modellcsaládnál. Olyasmi ez, mint a karóra: öltöztet.



A lézeres első világítás új szintet képvisel. Még a LED-eknél is magasabbat. A BMW i8 volt az első sorozatgyártású jármű 2014-ben, amely távolsági fényéhez lézeres megvilágítást használt. Az Audi limitált R8-as modelljei és a Rolls-Royce Phantom VIII is büszkélkedhet ezzel a kivételes megoldással, amely 1000 méter körüli bevilágítási távolságot szavatol amellett, hogy a LED-ekhez képest 50-70%-kal kevesebb energiát fogyaszt.

Ne a klasszikus értelemben vett laser pointerre gondoljunk, amelyet a ppt kivetítésekkor használunk. Hanem sokkal inkább több lézersugárra és ezek összetett, tükrözött és terelt útjára. Vagyis közvetlenül nem jut a szemünkbe az a fény, amely koncentrált állapotban akár vakító is lehetne, kiégetve a retinánkat.

Forrás: quora.com

A nagy sebességű autózáskor hatványozottan fontosabb szerepet kap a nagyobb belátási távolság. Az objektumok megvilágítási minősége jobb, a napfény 6500 Kelvinéhez nagyon közel áll a lézerek 5500-6000 Kelvinje, sőt, a fény ezerszer világosabb és tisztább, mint a LED-ek esetében. Vagyis összességében egy halogén izzóval szerelt lámpatesthez képest forradalmian új és sokkal hatékonyabb egy lézeres kivitel.

Utalva a stílusbeli szempontra, továbbra is szép kialakításokkal találkozhatunk a még tovább csökkent helykínálat mellett, vagyis a motortérben hatékonyabban gazdálkodhatnak a volumennel a tervezők, míg a designerek is nagyobb szabadságot élvezhetnek.

A fényszórótípusok áttekintése a LED-es és lézeres lámpák vizsgálatával befejeződött. A cikksorozat első része itt tekinthető meg. Bízunk benne, hogy néhány érdekes tény személyében tudtunk újdonsággal szolgálni az olvasóknak.

Forrás: quora.com