A Mol jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatóforrások sikerrel zárultak. A vecsési kutat november 11-én állították működésbe, a 2 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a hónap végére már naponta 100 köbméternyi – csaknem 600 hordónyi – olajat hoztak a felszínre naponta. Ezt tartálykocsikkal szállítják a százhalombattai Dunai Finomítóba.

Az új vecséi kút és a sajtómunkások - Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

– A Mol 2015-ben szerzett koncessziót a vecsési mezőre és egészen 2024-ig végezhet kutatásokat a területen – mondta az újságíróknak Homonnay Ádám, hozzátéve, jelenleg "információszerző rétegvizsgálat" zajlik, amelyet további fúrások követhetnek. Elmondta, várakozásaik szerint a készletek 15 évig biztosíthatják a kút működését.

Homonnay Ádám arról is beszélt, hogy a vecsési kőolaj kiváló minőségű, nagy, már-már lekvár sűrűségű, 35-36 Celsius-fokon szilárd olajat nyernek ki rétegnyomással, és mivel az olajnak nincs gáztartalma, a termelésnek minimális a környezeti terhelése.

A sajtóbejáráson elhangzott, hogy a Mol biztosítja az ország olajellátásának 10 százalékát, a vecsési kút a cég belföldi termelését 10 százalékkal, az ország teljes termelését 5 százalékkal növeli.

Jócskán túl a csúcson.

A sajtóesemény második helyszíne Algyő volt, ahol még sokáig a hagyományos olaj- és gázkitermelés marad a Mol fő profilja, miközben a társaság vizsgálja a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét. Kardos László, a társaság algyői termelési régió vezetője elmondta, tíz éves előrejelzést készítettek, amelyet minden évben felülvizsgálnak és ez csökkenő mennyiségeket.

A Csongrád-Csanád megyei Algyőn 1965-ben, egy tápéi termálforrás fúrása közben találtak először olajat. Vizet kerestek, de eltalálták az algyői olajmező szélét. Kutattak már a környéken korábban is, tudták, hogy itt egy gazdag széndidrogén mezőnek kell lennie. A 1980-as évek elején ez a térség biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét.

Olajvezetékek az algyői mezőn.

Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 75 négyzetkilométer területű szénhidrogén mezőjén jelenleg évi 130 millió köbméter gázt termel ki  a Mol. Ez azonban 9-10 milliárdos magyar fogyasztásnak mindössze 1,5 százalékát adja. A kőolaj-kitermelés az 1980-as évek elején tetőzött, 1,6-1,7 millió tonna környékén, amely az akkori 2,5 millió tonna összfogyasztás több mint a felét adta. Jelenleg a kitermelés a csúcsidőszak szintjének csupán a tizedén áll.

A szénhidrogénmező infrastruktúrája az 1970-es évek intenzív beruházási időszakában épült ki, több mint 2000 kilométer vezetékkel, és 1000 kúttal, de már csak minden ötödik működik. A kitermelés növelését célozzák az elmúlt években elindított 3D szeizmikus vizsgálatok, amelyekkel a reményeik szerint további készleteket fedezhetnek fel és folytatják a termelésnövelő eljárásokokat, új technológiák alkalmazásával.

A bátrabbak fellépcsőztek...

Homonnay Adám, a Mol termelési és kutatási igazgatója elmondta, hogy 2024-ben újabb fúrásokat végeznek az algyői mezőn. Hozzátette: a hagyományos működést addig kívánják folytatni, ameddig érdemi mennyiséget gazdaságosan ki lehet nyerni. A társaság szerint Algyőben van még 15-20 év.

Hozzátette: olyan új, a fő tevékenységhez nem kapcsolódó, területeket is vizsgálnak, amelyekkel - a hagyományos kőolaj- és földgáztermelés mellett párhuzamosan - ipari méretekben is előállíthatnak megújuló energiát. 2025-2030 között már olyan tevékenységeket terveznek Algyőn, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szénhidrogén kitermeléséhez.

Ilyenek az olajtartályok egy másik tetejéről fotózva.

A Mol tanulmányokat készített a hidrogéntermelés lehetőségeiről és a megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia vagy napelempark létesítését is tervezik a területen. Jövőre helyezik üzembe az áramellátást biztosító 1,5 megawatt kapacitású naperőművet és egy 5 megawattos turbinás erőmű építése is terítéken van.

20 millió éve indult el az a folyamat, hogy Algyő alatt földgáz és kőolaj legyen. Az első 10 évben saját rétegenergiával jött a felszínre, később vízbesajtolással, segédgázzal „ösztökélték”. Ma már kémiai és bajtériumos termeléshkihoztatal növelő eljárást is alkamaznak.

A termelvény tetején úszik a "nettó" olaj.

Algyőn már csak 2-3 százalék az úgynevezett termelvény olajtartalma, a többi víz és ezt a sajtótájékozatatón kitűnően szemléltették is. A vizet természetesen szigorúan vissza kell sajtolni. Két üveget mutattak a sajtótájékoztatón, egyikben zavaros valami volt, a másikban a kevéske letisztult olaj úszott a víz felszínén. Algyőről természetesen Százhalombattára megy az olaj a vezetéken.

A diaképes ajtótájékoztató után egy nagy kört tett az újságírós csapata az üzem területén, mindent lehetett fotózni, sőt kettesével egy olajtartály tetejére is felmehettek az újságírók.

Madártávlat.

A külön nem jelölt fotók a szerző felvételei.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!