A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO, az ENSZ 1919-ben alapított szakosodott intézete) friss tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia valószínűleg több munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet. Ezek a megállapítások egyértelművé teszik, hogy az MI alkalmazása elsősorban nem munkahelyek megsemmisüléséhez, hanem a munkahelyek jellegének jelentős változásához vezet, különösen azok intenzitása és önállósága tekintetében.

A tanulmány kiemeli, hogy a nőket jobban érinti majd a mesterséges intelligencia bevezetése, mint a férfiakat. A becslések szerint a hatás több mint kétszeresére tehető, mivel a nők magas arányban dolgoznak irodai munkakörökben.

A magas és alacsony jövedelmű országok között is jelentős különbségek vannak. A gazdagabb országokban a munkahelyek 5,5 százalékát érintheti a mesterséges intelligencia, míg a szegényebb országokban csak 0,4 százalékát.

Az is várható, hogy a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti, mint helyettesíti a feladatokat. Az ILO tanulmánya szerint az irodai munkakörök mintegy negyedét érinti majd a mesterséges intelligencia, míg a menedzserek és a technikusok várhatóan viszonylag kisebb mértékben fogják hasznosítani.

Ez az iparra is igaz. A Goldman Sachs április elején közzétett tanulmánya szerint az európai ipar összesen 24 százalékát érintheti a mesterséges intelligencia révén történő automatizálás, míg az USA-ban ez az arány 25 százalék. Ehhez képest Európában az irodai tevékenységek mintegy 45 százalékát automatizálhatná a mesterséges intelligencia.

Az ILO tanulmánya a munkahelyek minőségének lehetséges megváltozásáról beszél, ami arra utal, hogy bizonyos tevékenységek inkább hatékonyabbá tehetők, mintsem helyettesíthetők. Ez pozitív hatással lehet a termelékenységre és ezáltal az ipari vállalatok jövedelmezőségére.